Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 29 (179. szám) - Bejelentés az MDF képviselőcsoporttól érkezett levelekről: - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter:
2178 Ezeknek a beruházásoknak a 2005re jutó esedékes részét, ismét lem, tartalmazza a költségvetés. Ha azt tetszenek kérdezni, hogy vajon a XVI., tehát a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezetben hol van ez, a válasz nagyon egyszerű: sehol. Ugyanis nem ott van, hanem egy másik fejezetben van - ott van. Biztosíth atom önöket, hogy az európai programokra szükséges források éppúgy jelen vannak kormányzati szinten, mint ahogy az önkormányzatok költségvetésében is. Számomra kimondottan örömet jelent, hogy 2005ben már nem kell olyan dolgokról döntenem, hogy mely telepü lésekre adja, melyekre meg ne adja a tárcám, mondjuk, a csatornaberuházási költségeknek egy töredékét, hanem mindezek az összegek a jövőben egy helyre, a regionális fejlesztési tanácsokhoz kerülhetnek, egyszerűsítve a kormányzat dolgát és a helyi önkormány zatok életét is. A költségvetésről vitázva arról az egyszerű tényről nem feledkezhetünk meg, hogy a környezetvédelem hatékonyságát nem csupán, sőt hadd mondjam, hogy alapvetően nem a zöldtárca költségvetése szabja meg. Ez sohasem volt így. A környezetügy j ellemzően olyan dolog, ahol minden mindennel összefügg. A környezeti jólétünk akkor javul, ha kicsi a szennyezés, és nem akkor, ha sok pénzért tisztítjuk meg a vizet és a levegőt. Szerintem akkor mennek rendben a dolgok, ha kevesebb a hulladék, és nem akko r, ha horribilis összegeket költünk szeméthegyek és méregtömegek ártalmatlanítására. A korszerű energetika, a településfejlesztés, a tömegközlekedés, a biotermelés, nos, ez mindmind környezetügy. Ha például azt kérdeznék, hogy idén melyik volt a legnagyob b eredménnyel járó környezetjavító beruházása a kormánynak, akkor mindenkinek lehet ötlete, hogy vajon melyik volt. Én azt gondolom, hogy ez a legnagyobb környezeti eredménnyel járó kormányzati lépés az M5ös autópálya matricásítása volt, ugyanis százezern yi ember életminőségét javította az, hogy ma már nem dübörög Európa balkáni teherforgalma keresztül a régi 5ös út városain és falvain, nem rontja a gyerekek és felnőttek egészségét a zaj, a kipufogógáz, épületeiket, útjaikat nem teszi tönkre a nehézjárműv ek keltette rezgés. De hadd említsek azért jövő esztendei példát is, amely szintén nem a fejezet ügye: ugrásszerűen fog nőni az agrárkörnyezetgazdálkodás feladataira fordítható összegek mértéke is. Míg 2002ben csak 2,5 milliárd forint állt erre a célra r endelkezésre az agrártámogatások között, 2005ben ez az összeg közel 19 milliárd forinttal szerepel a költségvetésben. Ez az FVM fejezetében jelenik meg. A környezetügy tehát egy modern kormányzatban az egész kormány ügye, sőt még szélesebben véve, állami közügy. Ha a költségvetés zöldkiadásait átfogóan tekintjük és azt egy főre vetítjük, könnyen kiszámolható, hogy idén a magyar emberek környezet, természetvédelmi és vízügyi célokra átlagosan havi 991 forintot költenek. A beterjesztett törvényjavaslat érte lmében jövőre, 2005ben havi 1217 forint jut ugyanerre, egy állampolgárra visszavetítve. A takarékos, de hatékony állam megteremtését célzó kormányzati törekvésekből természetesen a zöldtárca is vállalja a maga részét. Ennek érdekében jövőre nyilván szigor úan takarékos költségvetéssel dolgozunk, és rangsoroljuk a feladatokat. De a csővégi gondolkodás helyére mindenütt az elővigyázatosságot és a megelőzést akarjuk állítani, azok a beruházások állnak az élen, ezeket fogjuk megvalósítani, amelyek eredményét, h atását az emberek mindennapjaikban is érezhetik, megtapasztalhatják. Nem virtuálisan, valóságosan. 2005ben tehát több mint ezer településen valósul meg állami forrásból finanszírozott környezetvédelmi fejlesztés, és lesz rá elegendő forrás az Euró pai Unió, a Magyar Köztársaság és a polgárai közös erejéből. Ezeknek a forrásoknak természetesen csak egy része látható a XVI. fejezetben, a többit máshol tessenek keresni, például a IX., X., XI., XII., XVII., XIX. vagy a XVIII. fejezetekben. A liberális p olitika szabadságeszménye a félelem nélküli életről szól. Ennek alapfeltétele a biztonság, az árvizektől legtöbbet szenvedő Tiszavidéken ezért sikerre fogjuk vinni a Vásárhelyitervet, bármilyen kevéssé is hisznek egyesek ebben a programban. A közeljövőbe n
