Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 29 (179. szám) - Bejelentés az MDF képviselőcsoporttól érkezett levelekről: - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2124 új átütő gondolatokat. Azt mondják, hogy az együgyűség vagy a butaság definíciója az, hogy ha mindent ugyanúgy csinálunk, mint eddig, mégis azt hisszük, hogy ennek eredményeké ppen minden meg fog változni. Sajnos, semmi nem változik meg, mert ha mi nem változtatunk, akkor bizony minden marad úgy, ahogy volt. Ez a költségvetési törvény az előző két esztendeihez képest a túlélés költségvetése. Előrelépést egy területen, a politika i marketing területén lehet látni. A Medgyessykormány még jóléti, modernizációs és demokratikus fordulatról beszélt, de mivel ezek meghiúsultak, ma már csak a retorikai fordulat lehetősége maradt a koalíciónak. Az elmúlt három év alatt a kormány elveszíte tte a kontrollt az államháztartás irányítása felett, és most ezt kívánja a jövőt felélő drasztikus lépésekkel visszaszerezni. A költségvetési törvényjavaslat jóléti és gazdaságélénkítési üzenetei üresek, csupán gesztus értékük van, érdemben nem segítenek a kialakult helyzet megoldásán. A kormány szempontjából viszont ennek a négykilónyi költségvetési törvénytervezetnek van egy nagy előnye, az, hogy a tényleges összefüggések a társadalom számára ebből a tervezetből nehezen követhetők, ezért ez egy rejtőzködő költségvetés. A tervezetben nyoma sincs annak, hogy a kormány hozzá kívánna kezdeni az államháztartás számára fő kérdést jelentő nagy rendszerek reformjához. Az egészségügy, az oktatásügy, a közigazgatás területén nem jelentek meg reformtervek, így ezek ü temezéséről, megkezdéséről szó sincs ebben a tervezetben, hacsak nem ezt jelenti honvédelmi kötelezettségeink látványos elhanyagolása. Mivel a kormány a nemzetgazdaság erőforrásaival az elmúlt években rosszul, átgondolatlanul gazdálkodott, a költségvetésne k ma nincs megalapozott mozgástere, ezért a kormány a jövő elzálogosításához kezdett az adósságnövelésen és a PPPprogram keretében végzendő beruházásokon keresztül, ami az ország, a költségvetés eladósodásának egy másik trükkös formája; azt remélik, hogy ezt talán még az EUban sem veszik észre. Mindez azt mutatja, hogy a jelenlegi koalíció nem tud megbirkózni a jövő, a nemzet fejlődésének lehetőségeit biztosító törvénytervezet előterjesztésével, sokkal inkább a hatalom megtartása érdekli. A szükséges refo rmok megkezdésének elhalasztása és a jövő tervezett felélése azonban még nem elegendő ahhoz, hogy a nemzetgazdaságot jellemző sodródást megállítsuk, a 2005. évi költségvetésben ezért mind a bevételi, mind a kiadási oldalon megszorításokat, restrikciókat te rvez a kormány. A stabil és fenntartható növekedési pályára való visszavezetése a magyar gazdaságnak ennél sokkal komolyabb kiigazításokat tenne szükségessé. Ebbe természetesen az is beletartozik, hogy az államháztartásban és a gazdaságélénkítésben nem lát szatintézkedésekre, hanem átgondolt sorolásra és érdemi lépésekre lenne szükség. A mostani költségvetési tervezetben nyomokban sem ismerhetők fel a kormányprogram néhány nappal korábban elhangzott ígéretei. Az, hogy a kormá ny a komoly makrogazdasági bajok ellenére a lakosság és a vállalkozások adóterheit 2005ben nem emeli olyan drámai módon, mint ahogy azt az előző esztendőben tette, tulajdonképpen három dologra vezethető vissza. Felismerhető és nyilvánvaló, hogy itt már a 2006. évi választásokra figyel, és igyekszik adóemelési szokásait megfelelően elrejteni, másrészt a kiadási oldalon érdemi gazdaság- és társadalompolitikai elmozdulás nem tapasztalható, hanem továbbra is a sodródás jellemzi, harmadrészt pedig a kormány fol ytatja a jövő elzálogosítását, a vagyonfelélést, ezzel biztosítva magának mintegy 18002000 milliárdos pótlólagos forrást az egyensúly drasztikus visszaállításához. A makrogazdaság a 2002. évi kormányváltás óta egyre rosszabb állapotban van, ez várhatóan 2 005ben sem változik. Tudjuk, többször elmondtuk, hogy 2001ben indultak negatív folyamatok, de ezek eliminálásához 2002ben egy enyhe kiigazítás elegendő lett volna. Ezzel szemben a kormány fedezetlen, voksszerző költekezésbe kezdett, amivel elvette, ille tve elvesztette a konstruktív költségvetés mozgásterét az ezt követő évekre. Ennek következményeit viseli magán a 2005. évi költségvetési törvényjavaslat is. Mindezt súlyosbította a sodródó gazdaságpolitika, amit az MSZPSZDSZkoalíció követ évek óta.
