Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 13 (163. szám) - Gulyás József (SZDSZ) - a belügyminiszterhez - “Elmarad a kárenyhítés?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter:
213 Köszönöm. Gulyás József (SZDSZ) - a belügyminiszterhez - “Elmarad a kárenyhítés?” címmel ELNÖK (Harrach Péter) : Gulyás József, az SZDSZ képviselője, kérdést kíván feltenni a belügyminiszternek: “Elmarad a kárenyhítés?” címmel. Képviselő úré a szó. GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Belügyminiszter Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A törökbálinti PyroTechnik petárdagyár raktárában bő egy hónappal ezelőtt történt robbanás sajtóhírek szerint közel 80 millió forintos kárt okozott a környéken. A megrongálódott ingatlanok tulajdonosai közül eddig csak azok számíthattak kártérítésre, akik maguk is a gyárat biztosító társaság ügyfelei. Ideális esetben a gyár felelősségbiztosítása fedezné az általuk okozott kár helyrehozásának értékét, de ez a helyzet nem ideális. Míg Magyarországon ma minden autótulajdonosnak kötelező felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, addig a veszélyes anyagokat gyártó és raktározó cégekre vonatkozóan nincs jogszabá lyi előírás, nincs olyan előírás, amely a vélelmezhető kárértéknek megfelelő összegű felelősségbiztosításra kötelezné az érintett céget. A PyroTechniknek ugyan volt egy szerződése a biztosítóval, de annak kétmillió forintos mértéke nyilvánvalóan nem jelen t valódi fedezetet. További kifizetésekre csak akkor kötelezhető a vállalat, ha a bírósági eljárás egyértelműen megállapítja a tulajdonosok felelősségét, ez azonban évekbe is telhet. Az adott helyzetben nem elegendő a törökbálinti önkormányzat kárenyhítési kerete. A Pest megyei önkormányzat által biztosított rendkívüli 5 millió forintos támogatással együtt is mindösszesen 13,3 millió forintnyi támogatást tudnak biztosítani az érintettek részére. A Pest Megyei Területfejlesztési Tanács, mely vis maior kerett el rendelkezik rendkívüli káresemények esetén, melynek keretösszege éves szinten 100 millió forint, ebből már 60 százalékot felhasznált. A fel nem használt keret összege mindösszesen 46 millió forint, amellyel szemben mintegy 164 millió forintnyi igényt je lentettek be ez idáig az önkormányzatok. Mindebből látható, hogy a törökbálinti robbanás által okozott kár megtérítése helyi és megyei keretből nem megoldható. Kérdezem ezek után a miniszter asszonyt, egyetérte azzal, hogy szükséges szabályozni a veszélye s anyagokat gyártó és forgalmazó cégek felelősségbiztosítási kötelezettségét, valamint tudjae a kormány a központi vis maior keretből segíteni az érintett károsultakat. Köszönöm. Várom válaszát. ELNÖK (Harrach Péter) : Lamperth Mónika belügyminiszter asszo ny a válaszadó. DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Arra a kérdésére, hogy egyetérteke a felelősségbiztosítás kötelezővé tételével, a válaszom egyértelműen igen. Nemzetközi szerződésben vállalt köte lezettségünk van, hogy 2006ig a kérdéskör hazai szabályozását elkészítjük. Ennek az előkészületi munkái már elindultak. Az most látszik, hogy nem lesz a szabályozás és a megegyezés egyszerű. Több tárca közösen készíti elő az erre vonatkozó szabályt. Ami a másik konkrét kérdését illeti a károsultak megsegítését vis maior keretből, a vis maior szabályok szerint a megyei területfejlesztési tanácsnál kezelt megyei vis maior kerethez kell fordulni az önkormányzatoknak és a polgármestereknek, és ha ez kiürült, e lfogyott, akkor lép be következő lépcsőfokként a Belügyminisztérium mint a központi vis maior keret kezelője. A Pest Megyei
