Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 26 (178. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
2058 Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tegyék jobban a dolgukat! Ne költekezzenek túl, úgy gondolom, be kell látniuk, hogy a levegőbe és összevissza ígérgettek a Magyar Köztársaság állampolgárainak. Ennek következtében megnövekedtek a kamatok, a kamatterhek. Valószínűleg ott kell keresni azt a pénzt, amit a magyar gazdaság kitermel. Ennek okozója az önök kormányzása. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezt kéne megfontolniuk. Tegyék a dolgukat okosan és bölcsen! De úgy látom, nem ezt teszik, hanem a bank ra mutogatnak. ELNÖK (Harrach Péter) : Nem tudom, jól láttame: Mádi László kétpercesre jelentkezett? (Mádi László jelzésére:) Visszalépett. Lezsák Sándornak adom meg a szót normál felszólalásra. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Tisztelt Jegybankelnök Úr! Nemcsak politikai, de jogtörténeti szempontból is izgalmas, talán később a jogi tankönyvekbe is bevonuló törvényjavaslat vitáját éljük meg itt a tisztelt Házban. Miért ellentmondásos ez az előterjesztés mind az a lkotmányosság, mind az európai uniós tagságunkból fakadó, vállalt kötelezettségeink szempontjából? Erről hallhattunk itt izgalmas, többórás vitát. (16.40) Nem hangzott el, érdemes ezért fölidézni az alkotmány 32/D. §ának (1) bekezdését, amelyben az alábbi meghatározást olvashatjuk: “A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank külön törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért.” Az alkotmány tehát egyértelműen a Magyar Nemzeti Bankot nevezi meg a monet áris politika felelősének, nem pedig a mindenkori kormányzatot. Ez az előttünk lévő előterjesztés viszont meg kívánja szüntetni a monetáris politikában a Magyar Nemzeti Bank felelősségét anélkül, hogy a jogkör és a felelősség elvonása után a kormány felelő ssége kerülne be az alkotmányba. Az nem lehet vita tárgya, hogy a törvényjavaslat elfogadása révén megszűnne a monetáris politikáért eddig vállalt jegybanki felelősség, mivel az indítvány jelentősen megnöveli a kormány befolyását a Magyar Nemzeti Bankban. Elég csak arra gondolnunk - és erről is többen szóltak , hogy a monetáris tanács 11 tagjából 9nek a kinevezése ezentúl már a miniszterelnöktől függne. A vita tárgya az lehetne, hogy ez az, úgymond, lopakodó alkotmánymódosítás, azaz az alkotmány 32/D. § ( 1) bekezdésének hatályon kívül helyezése, vagyis a monetáris politikában a Magyar Nemzeti Bank felelősségének a de facto történő megszüntetése miért nem igényel kétharmados parlamenti többséget. Nem véletlenül figyelmeztetnek bennünket az alkotmányjogászok , hogy alkotmánymódosítás, azaz a monetáris politikáért vállalt kormányzati felelősség kinyilvánítása nélkül ez az előterjesztés alkotmánysértő. Tisztelt Ház! Érdekes fejleményeket tartogathat az előterjesztés az európai uniós tagságunkból fakadó vállalt k ötelezettségeink szempontjából is. 2004. május 1jét, tehát uniós tagállammá válásunkat követően ha a tisztelt Ház olyan törvényt fogadna el, amelyik ütközne az Európai Uniónak a valamennyi tagállamára nézve kötelező előírásaival, akkor az ilyen törvény er edendően semmis. Ha törvénnyé válik ez az előterjesztés, akkor jó eséllyel pályázhatna az Európai Unió jogrendjébe ütköző s ily módon elsőként megsemmisülő törvény dobogós helyére. Milyen előzmények után fogalmazzuk ezt? Az egyik ilyen előzmény, hogy az Eu rópai Unió értékelése szerint Magyarország fegyelmezetlen költségvetési gazdálkodása nem felel meg az uniós elvárásoknak. Az Európai Unió öt kritérium alapján vizsgálja az euróövezeten kívüli tagállamok euróérettségét. Ezek - elhangzott itt a Házban többsz ör : az árstabilitás, a költségvetési hiány mértéke, az árfolyamok alakulása, a kamatpolitika, illetve a jegybankra vonatkozó jogi szabályozás. Az is elhangzott, hogy Magyarország és Lengyelország mind az öt kritérium alapján szekundát kapott; egyikben se m teljesítik az elvárásokat. Ha csak az utolsó kritériumot, azaz a jegybankra vonatkozó jogi szabályozást nézzük, akkor sajnos mind a tíz újonnan csatlakozó ország rossz bizonyítványt állított ki magáról, azaz az Európai
