Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 26 (178. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DOMOKOS LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2003 is megfogalmazódtak e tekintetben. A javaslat nyilvánvalóan nem tartalmaz olyan szélsőséges igényeke t, mint amilyenekről képviselőtársaim is beszéltek. A legnagyobb vita természetesen a monetáris tanács tagjainak a kinevezése, illetve a monetáris tanács létszáma körül alakult ki. E tekintetben, tisztelt képviselőtársaim, szintén nincs egységes gyakorlat az Európai Unión belül. Van olyan ország, ahol 25 tagú a monetáris tanács, és van olyan, ahol ennél lényegesen kevesebb, de semmilyen tekintetben sem különleges az a javaslat, amit képviselőtársaink megfogalmaztak a 11 tagra vonatkozóan. Az is elhangzott m ár, hogy Európában sehol nincs olyan gyakorlat, hogy csak a jegybank elnökének a jóváhagyásával lehet előterjeszteni monetáris tanácstagi kinevezéseket, ezzel szemben képviselőtársam felsorolta azokat az európai uniós tagországokat, ahol ezzel ellentétes a gyakorlat. A vita lezárásaként a bizottság többségi véleménnyel a javaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta, és ajánlja a parlamentnek is elfogadásra. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. A bizottsági ülésen me gfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Domokos László bizottsági alelnök úrnak, szintén öt percben. DOMOKOS LÁSZLÓ , a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Nemzeti Bankelnök Úr! Tisztelt kormány képviseletében jelen lévő Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt két év tapasztalatai alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy monetáris kérdésekben a kormány erőteljes nyomást kíván gyakorolni a forint ócsítására, ahogy Medgyessy Péter szólt erről. Most itt egy újabb kísérlet, mondhatni, az ötödik, amikor a Nemzeti Bankkal, a jegybankkal kapcsolatos törvény módosítását vitatja meg a parlament, az elmúlt két és fél év történéseit figyelembe véve. Ezek a módosítások különféle módon folyamatosan a demokratikus intézmények, jelen esetben a Nemzeti Bank függetlenségének a bekerítése céljából történnek. Azért különösen fontos ezt vizsgálni, mert csak ezen előzmények és körülmények fényében lehet megítél ni a mai törvénymódosítást, amelyet az oly bátor és lendületes kormány helyett - amely ezt, mint hallottuk, nagyon nagy mértékben támogatja - három képviselő nyújtott be. A bizottsági ülésen fontos kérdésként vetődött fel, hogy betartottáke a törvényesség et, tisztelt Göndör képviselő úr, tisztelt Bőhm képviselő úr és tisztelt Gedei képviselő úr: egyeztetteke a benyújtást megelőzően a Nemzeti Bankkal, megtettéke azt a benyújtást megelőzően, amit a törvény 36. §a ír elő az önök számára? A bizottsági ülése n az előterjesztők nevében Göndör képviselő úrnak - aki jelen volt - töredelmesen be kellett vallania, hogy ezt nem tették meg. Megkérdeztük a kormányt is, és kiderült, hogy akkor még, a bizottsági ülés idején a kormány sem döntött, a döntés csak késő délu tán született meg. A bizottsági ülésen a jelen lévő főosztályvezető a pénzügyminiszter álláspontját közölve elmondta, hogy ők is egyetértenek ezzel a javaslattal. Felmerült az a kérdés is, hogy egyeztetteke az Európai Központi Bankkal a benyújtás előtt, a kormány támogató nyilatkozatát megelőzően történte egyeztetés az Európai Központi Bankkal. Megtudhattuk, hogy nem történt, váratlanul, ha úgy tetszik, a benyújtást követően, egyféle kényszerhelyzetben tették ezt meg. Szavahihetően a kormány megvárta, hog y a három képviselő benyújtja ezt a módosító javaslatot, majd pedig a bizottsági ülésen - egyébként soron kívül, nem tervezett módon, külön ügyrendi eljárásban - az első napirend témájául tették múlt csütörtökön. Ezt követően valóban egy négyórás vita zajl ott, melynek keretében számba vettük az egyes módosításokat. A vita minőségére jellemző, hogy Göndör képviselő úrnak akkor az volt a legfontosabb érve, hogy ezek csak technikai módosítások, csupán hat röpke kis módosítás van benne - ezek tehát nem lényegi kérdések , és az az előterjesztés erénye, hogy egyszerű, átlátható és tiszta. Nézzük meg, hogy valóban egyszerű, tiszta és átláthatóe. Ha a legfontosabb részét nézzük - hogy a kormánynak milyen befolyási lehetőséget ad, az elmúlt két és fél év működését követően
