Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 13 (163. szám) - Jauernik István és Farkas Imre (MSZP) - a belügyminiszterhez - „Mit tesz a minisztérium a természeti katasztrófák kárenyhítését célzó segítségnyújtással kapcsolatban?” címmel - JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter:
197 Jauernik István és Farkas Imre, az MSZP képviselői, kérdést kívánnak feltenni a belügyminiszternek: “Mit tesz a minisztérium a természeti katasztrófák kárenyhítését célzó segítségnyúj tással kapcsolatban?” címmel. Megadom a szót Jauernik István képviselő úrnak. JAUERNIK ISTVÁN (MSZP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! Hazánkban ebben az évben is igen jelentős károk keletkeztek természeti katasztrófák k övetkeztében, úgy az önkormányzatok, mint a magánszemélyek tulajdonában. A kormány és a Belügyminisztérium most is rövid idő alatt hathatós segítséget nyújtott a bajba jutottaknak. Ebben az évben a kormány múlt heti döntését követően már több mint egymilli árd forint kifizetéséről született meg döntés, amely a vis maior alapból kárenyhítési, illetve helyreállítási célokat szolgál. Azt lehet mondani, hogy tulajdonképpen minden rendben van, bár azért érdemes végiggondolni a dolgokat. Hosszú távon el kell azon gondolkodni, hogy jól működike így ez a rendszer. A parlament több mint egy évvel ezelőtt fogadta el a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló törvényt. Még mindig megoldatlan probléma a lakóingatlanokban bekövetkezett károkkal kapcsolatos kártalanítás, mivel rendkívül kevesen, ez idáig mintegy 160an csatlakoztak ehhez az alaphoz. De ugyancsak problémaként vetődik fel az állami gondoskodás jelenlegi formája, hiszen a hatályos szabályozás nem ösztönzi az önkormányzatokat, és nem ösztönzi kellően a magánszemélyeket arra, hogy gondoskodjanak magukról. A biztosításkötési hajlandóság igen alacsony, az állam pedig nem tud mindenben helytállni. Kérdezzük miniszter asszonyt, láte lehetőséget arra, hogy a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízv édelmi Kártalanítási Alapot kiterjesszük az önkormányzatok részére is, hogy az önkormányzatok is tagjai lehessenek ennek az alapnak, kaphassanak innen támogatásrészt a károk enyhítésére. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Lamp erth Mónika belügyminiszter asszony válaszol. DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha úgy teszi fel a kérdést, hogy mit tesz a Belügyminisztérium a katasztrófák kárenyhítésére, akkor erre röviden azt tudom mondani, hogy sokat, mindent megtettünk eddig és megteszünk a jövőben is, ami megtehető. Ezek az intézkedések bizonyították azt, hogy ez a kormány szolidáris azokkal, akik bajba jutottak, de valóságos probléma az, amit a kérdezők firtatnak, hiszen a Wesselényi Alap, amely ár- és belvízvédelmi kártalanítási alap, ami azt célozta, hogy azok is kaphassanak segítséget és támogatást, akik egyébként rendes, hagyományos biztosítással nem rendelkeznek, valamilyen kedvezőbb feltételekkel hozzájárulhassanak egy közös kockázatvállaláshoz, ez egy jó idea, de én is úgy látom, hogy nagyon kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. Azt a kérdést, amit felvetettek, mindenképpen olyannak tartom, amit alaposan meg kell vizsgálni. Látok rá lehetőséget, hogy ezt a rendszert az ö nkormányzatok felé kinyissuk, de akkor az bizonyos, hogy felül kell vizsgálni vagy át kell gondolni a mostani úgynevezett vis maior események önkormányzati kártalanításra vonatkozó szabályait, mert egyben biztos vagyok, hogy a kormánynak ki kell nyilváníta nia a szolidaritását és segítséget kell nyújtani; de nem keletkezhet olyan helyzet, hogy akik biztosítás vagy más, valamilyen rendszeres pénzügyi tehervállalás okán tesznek annak érdekében, hogy pénzügyi segítséget kapjanak, ha egy káresemény bekövetkezik, ezt teljes egészében kiváltsa egy állami helytállás, hiszen akkor egyrészt maga a biztosítás válik érdektelenné, másrészt pedig a kormány olyan terhet vállalna magára, amit, azt gondolom, kifizetni képtelenség.
