Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 13 (163. szám) - Gusztos Péter (SZDSZ) - az igazságügy-miniszterhez - “Magyar jövő? Csoport?” címmel - DR. BÁRÁNDY PÉTER igazságügy-miniszter: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
183 Az interpellációra Bárándy Péter igazságügymi niszter úr válaszol. DR. BÁRÁNDY PÉTER igazságügyminiszter : Tisztelt Képviselő Úr! A kettős cím nagyon jó, legalábbis nekem nagyon tetszik, mert a “Magyar jövő?” kérdésre azt a választ lehet adni, hogy ha ez a magyar jövő, akkor nagyon nagy baj van. De bi ztos vagyok benne, hogy nem ez a magyar jövő. A második része a címnek, hogy “Csoport?”. Büntetőjogi értelemben az, mert háromnál többen vannak. Én nagyon remélem, hogy nem sokkal. De természetesen a kérdés arra irányult, hogy úgy csoporte, hogy egyesület , tehát valamiféle legális megjelenése vane. A '89. évi II. törvény úgy rendelkezik, hogy az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti többek között az alkotmány 2. § (3) bekezdését. (14.40) Ez pedig úgy szól, hogy tiltja a hatalom erőszakos megszerzésére va gy gyakorlására, valamint a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló tevékenységet. Ehhez képest az ön által föltett interpellációs kérdésre az a rövid válasz, hogy nemcsak hogy nincs nyilvántartásba véve ez a társaság, hanem nem is lehet nyilvántartásba venni, hiszen alkotmányellenesek a célja. Ezzel azt is mondom - az alkotmányból vett idézettel , hogy ez a '89. évből származó törvény eleget tesz, megjeleníti a párizsi békeszerződésből ránk háruló kötelezettséget, egyébként természetesen helyesen. Ehhez képest egy nem létező egyesülettel szemben nem lehet fellépni, mint ilyennel szemben, mert nem létezik a jogi személy. Tehát nem léphet fel vele szemben sem az ügyész, sem maga a nyilvántartásbavételre jogosult. Azonban ön azt kérdezte, hogy csoporte. I gen, büntetőjogilag az, tehát ha bűncselekményt követnek el akár egyénenként, akár csoportosan, akkor valamely bűncselekménynek esetlegesen a csoportosság folytán a minősített esetét valósítják meg. Hogy milyen bűncselekmények jöhetnek szóba, erről, azt go ndolom, hogy már a mai napon is elég szó esett a parlamentben. Szóba jöhet az önkényuralmi jelkép tiltott használata, szóba jöhet esetleg két állam elleni bűncselekmény, szóba jöhet esetleg garázdaság vétsége vagy bűntette. Ez a választék. Meglá tjuk, hogy hogyan alakul, ha alakul ez a tüntetés. Mindenesetre egyet garantálhatok, azt, hogy a nyilvántartásbavétele jogszerűen nem történhet meg. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Kérdezem Gusztos Péter képviselő ur at, elfogadjae a miniszteri választ. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Az ön által elmondottakból is tökéletesen kiderült, hogy ez a nemcsak büntetőjogi, hanem, ha tetszik, politikai értelemben i s létező csoport - fogalmazzunk így - csak azért létezhet, mert formálisan nem létezik. Ez egy sajátos szituáció, amiben fontosnak tartom elmondani, hogy minden ilyen helyzetben, amikor mondjuk, egy szélsőséges csoportosulás egy joghézagot vagy egy sajátos jogi helyzetet kihasználva gyakorlatilag túszul ejti a demokráciát, akkor nagyon fontos egyrészt az, amit a miniszter úr is érzékeltetett, hogy az első lehetséges pillanatban, amikor a hatóságok konkrétan azt észlelik, hogy van jogalapjuk a fellépésre, ak kor megtegyék ezt a fellépést, és ugyanilyen fontosnak tartom a társadalmi reakciót is. Egy kicsit tényleg megszoktuk azt, hogy majd az állam elintézi mindezt helyettünk, majd a törvények módosításával mindez megoldható. Fontosnak tartom azt is, hogy a tár sadalom egységesen fejezze ki az elutasítását a törvénymódosításoktól, ezek ötletétől függetlenül. Köszönöm szépen a türelmét, elnök asszony, és természetesen elfogadom a választ. (Taps az SZDSZ soraiban.)
