Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 19 (176. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - BALOGH JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László):
1786 Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Balogh József képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából, “A középhomokhátsági vízgyűjtő fejlesztése mégis elmarad?” címmel. Öné a szó ötperces időkeretben. BALOGH JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Különleges tájegységünk a DunaTiszaközi Alföldön a homokh átság, ezen belül a középhomokhátsági terület vízgazdálkodási adottságait tekintve hátrányos helyzetű térség, melyet hol a vízhiány, hol pedig a vizek kártételei sújtanak. Az átmeneti időszakokban sokszor e két hatás egyszerre van jelen a térségben. Az 19 70es évek elején megalakult Kiskunsági Nemzeti Park napjainkig egyre nagyobb kiterjedésű terület védelem alá helyezését érte el ebben a térségben. A területhasználatban más változások is történtek. A mezőgazdasági nagyüzemek egyre kisebb súlyt képviselnek . Ezzel párhuzamosan növekedett a magángazdaságok aránya. A változó körülmények miatt feszültség keletkezett a vízgazdálkodás és természetvédelem, a természetvédelem és a mezőgazdaság között. A feszültség fő oka egyrészt a vízgazdálkodási infrastruktúra ne m kiegyensúlyozott, elsősorban a kárelhárításra koncentráló fejlesztése, másrészt a kialakult vízjogi helyzet megválasztására irányuló szándék megalapozatlansága, illetve az igények törvényes úton való érvényesítésének elmaradása volt. A program célja a vá zolt konfliktusok feloldását segítő szabályozások és műszaki megoldások kidolgozása, alkalmazása és megvalósítása. A megoldás egyenlő súllyal képviseli a vízkárok mérséklését, valamint a természeti és környezeti feltételek javításával is együtt járó gazdál kodás kialakításának lehetőségeit. Megvalósulása esetén mérséklődnek a vízkárok, javulnak a hely természetes vízkészletei megtartásának lehetőségei, javítja a talaj vízháztartását. A programban olyan műszaki megoldás szerepel, amely biztosítja a természetv édelmi területek ökológiai vízigényét, a természetes vízkészletek megtartását, egyúttal szolgálja a vízkárelhárítási célú tározás lehetőségét is. A fejlesztés egyik legnagyobb jelentőségű eredményének prognosztizálható, hogy a természetes vízkészletek a t erületen tárolhatók lesznek, és azokkal pótolhatók a természetvédelmi jelentőségű vizes élőhelyek. A vízválasztó közelében lévő tározók beszivárgási területnek számítanak, így az ott elszivárgott víz táplálja a talajvizet, és ezáltal mérsékli a talajvízszi nt süllyedését a DunaTiszaközi hátság érintett térségében. Továbbá növekszik a mélységi vizek felé irányuló leszivárgás. Megoldódik a vízkárelhárítás tározószükséglete is. A vizes élőhelyek környezetében kedvezőbben alakul a mikroklíma, valamint javulnak a mezőgazdasági termelés feltételei is. A rendszer összekötése a Dunavölgyi főcsatornával száraz időszakokban lehetővé teszi a vizes élőhelyek vízhiányának kiegyenlítését. Ugyanez a rendszer alkalmas arra is, hogy mintegy 5 ezer hektár mezőgazdasági terü letet öntözővízzel lehessen ellátni. A középhomokhátsági vízgyűjtő fejlesztésével érintett területek BácsKiskun megyében a DunaTiszaközi hátság középső részén, a Duna vízgyűjtőjében fekszenek, a Fülöpszállás, Szabadszállás, Kerekegyháza, Jakabszállás, Orgovány, Csengőd által határolt részen. Lehetséges második üteme Kecskemét és Kiskunfélegyháza térségét érintené. Ezek évszázadokon keresztül kialakult természetes víztározók, itt, azt hiszem, nem kell mesterségesen újabb víztározókat építeni, csupán a me glévőket kellene már vízzel feltölteni. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Az említett térségnek rendkívül nagy szüksége lenne e program megvalósítására, hiszen ott számunkra már létkérdés. És amit sajnálok a fölszólalásban, hogy a kormány részéről újabb megf utamodás tapasztalható, nemhogy válaszolnának a fölvetésre, hanem délután 3 órakor a kormány részéről nincs az Országgyűlésben senki. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr.
