Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 19 (176. szám) - „Nagy a jólét” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz):
1779 önkormányzatok, amelyek nem tudják biztosítani az önrészt a saját pál yázatukhoz, a kormányzati alapból hozzáférhetnek ehhez, és pályázatokon indulhatnak. Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy nagyon fontos dolog, hogy mi is a jólét érzése. Úgy gondolom, hogy a jólét elsősorban egy szubjektív érzés. Azt jelenti, hogy érzem maga m, hogy kimeheteke az utcára biztonságban, a gyerekem továbbtanulhate, holnap is meg tudome vásárolni a létfenntartásomhoz szükséges dolgokat, vásárolhatoke könyvet, elmeheteke színházba, szórakozhatoke. Talán az is a jólét kérdése és az érzés kérdés e, hogy ha kinyitom a televíziót, és belenézek a parlamenti közvetítésbe, akkor intelligens vitát látok, vagy pedig acsarkodó és néha személyeskedő vitát látok. Tisztelt Képviselőtársaim! Ellenzéki képviselőtársaim többször felvetették, hogy hol van a mini szterelnök, ugyanakkor elfelejtik azt megkérdezni, hogy hol van Orbán Viktor képviselő úr. A miniszterelnök itt volt ma ezen a napon. Hol van Orbán Viktor? Miért nincs itt? Az önök által kezdeményezett vitanapot egyszerűen nem tartja olyan fontosnak, hogy erről elmondja itt a véleményét, vagy itt legyen? Erről kellene önöknek beszélni, és talán saját frakciójukban tegyék ezt meg. Köszönöm szépen, képviselőtársaim. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Nekem nem hiányzik! - Göndör István: Élvezi a jólétet! - Taps a z MSZP soraiban. - Zaj.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Felszólalásra következik Mádi László, a Fidesz képviselője. Parancsoljon, öné a szó. MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Gyurcsány Ferenc elmondta, elég arrogáns módon pe rsze a maga véleményét, aztán eltávozott a Házból (Dr. Vojnik Mária: Te meg itt se voltál!) , tehát őt igazából nem érdekelte az ellenzék véleménye, nem érdekelte az ország véleménye; sajnos annak ellené re sem, hogy ma az emberek a két évvel ezelőttihez képest nemcsak az életviszonyaikban, hanem hangulatilag is sokkal rosszabb helyzetben vannak. Azelőtt egy bizakodó, tervező, reménykedő állapot volt, ma pedig már egy rezignált, csalódott; kilátástalannak vagy nehéznek érzi a maga helyzetét a magyar ember. Beszéljenek emberekkel, menjenek el szegény falvakba, menjenek el a panel lakótelepekre, menjenek ki az utcára az emberek közé. Az otthonteremtés területén - csak hogy néhány dolgot mondjak - tönkretették , leállították azt a bérlakásépítést, ami a legrosszabb helyzetben lévők helyzetét teszi még reménytelenebbé. Az adókedvezményt megnyirbálták, drasztikusan nőttek a lakáshitelkamatok, és már az idén tavasszal elfogytak a panelfelújítási pénzek, azok a pénz ek, amelyek a legnehezebb helyzetben lévő, panellakásban lévő családok lakásfelújítását tették volna lehetővé. Töredékét fordítják ma erre annak, mint korábban. Tízezreket fenyeget az a veszély, hogy nem fogjá k tudni fizetni a hitelkamataikat, tízezreket fenyeget az a veszély, ugyanúgy, mint a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején, hogy elárverezik a fejük fölül a házat, és tízezreket fenyeget az a veszély - a családi gazdaságokat is , hogy nem tudn ak tovább gazdálkodni, mert olyan mértékben megromlanak a körülmények, hogy ma már, ahogy elmondta Borkó Károly, elmondta Lengyel Zoltán, de elmondta sok mindenki, nem tudják azokat a hiteleket törleszteni, amelyeket korábban felvettek. Tehát ma felelősen terveket kellene letenni az asztalra, nem szlogeneket kellene mondani, amit itt pufogtatnak a miniszterelnökkel az élen, önök is, hanem ténylegesen olyan cselekvő programot, amely a nagy tömegek számára, Magyarország polgárainak tömege számára jelent reáli s felemelkedést. Nem szavak, tettek - ezt várnánk önöktől. Ne ígérgessenek, ne vagdalkozzanak, hanem tegyenek! Önöké a kormányzati hatalom, minden eszközük megvan rá, akkor igenis az emberek érdekében tegyenek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) érte, ne a saját zsebükért! (Taps a Fidesz soraiban.)
