Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 19 (176. szám) - „Nagy a jólét” címmel politikai vita - ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - VARGA LÁSZLÓ (MSZP):
1765 ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ékes József képviselőtársammal sok mindenben egyetértek, csak az a kérdés, hogy a felvetett problémákra milyen válaszokat próbálunk meg adni. Azt hiszem, a mai kormánypártok járnak jó irányba, amikor az éppen olyan jövedelmi rétegben lévő emberek - akikről Ékes József képviselőtársam beszélt - helyzetét próbálja javítani, és az ő helyzetükön próbál javítani, szemben a korábbi kormányzattal, ami kor éppen azokat a rétegeket támogatták és részesítették előnyben, akik ilyen támogatásokra nem voltak igazán rászorulva. Éppen ezért tartom nagyon fontosnak a közüzemi tartozások, a közüzemi díjak fizetésénél az Igazságügyi Minisztériumnak azt a változtat ását, hogy kedvezményes lehetőséget ad a kisjövedelműeknek az úgynevezett fizetői kártya bevezetésével, éppen azért, hogy kicsit rákényszerítse őket egy egészséges gazdálkodásra. Ugyanakkor a szolgáltatót is a túlfogyasztásban, illetve a számla túlnövelésé ben gátolja. A kistelepülések pályázati lehetőségeinek segítésére, támogatására a költségvetésben el van különítve egy külön alap, ami az önrész biztosítására lehetőséget ad. Természetesen ezt segíti az is, hogy a kistérségi fejlesztéseknél, a kistérségi t ámogatásoknál, az úgynevezett területfejlesztési kistérségeknél, képviselőtársam, épp azért adott 1520 millió forint értékű támogatást az elmúlt hetekben a kormányzat, hogy a helyi települések elvégezhessék a különböző terveiket, fejlesztési programjaikat , hogy egyáltalán pályázhassanak. Ezt éveken keresztül nem tudták megcsinálni, mert nem volt rá fedezetük. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik Varga L ászló, a Szocialista Párt képviselője. Parancsoljon! VARGA LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Ha bárkinek kétsége volt a mai tanácskozás valódi célját, funkcióját illetően, akkor Balla György felszólalása, azt gondolo m, senkiben sem hagyott kétséget, hogy ma kevésbé a szegénység van tanácskozásunk célkeresztjében, sokkal inkább a tisztelt ellenzék ezen a mostani vitanapon is a miniszterelnök úron próbál fogást keresni. (Dr. Szabó Zoltán: De nem megy!) Az előző hetek pr óbálkozásai, a „jókor jó helyen”, aztán Demeter úr tegnap is szánalmasra sikeredett próbálkozása, hogy “bekulcsározni” egy kicsit a miniszterelnököt, vagy Dorkota Lili amúgy bájos levele, mindmind kevésnek bizonyult ahhoz, hogy valamiképpen a minisztereln ök lendületét és az általa vallott elveket ragadhassák meg. A mai nap aztán végképp bebizonyította, talán a jelenlévők létszáma is kellőképpen illusztrálja, és ez némiképpen válasz Mátrai Mártának is, hogy a kedvüket, lendületekhez és talá n a vitanaphoz fűzött reményeiket is önmagában miniszterelnök úr bevezető előadása már kellően megnyirbálta. (Domokos László: Hol van a miniszterelnök úr? Elmenekült?) Az pedig végképp szerencsétlen próbálkozás, ha e témakör kapcsán próbáljuk felszítani az okat az emberi indulatokat, amelyek hagyományosan a szegénység és a gazdagság között húzódnak, amely attól veszélyes út, hogy kevéssé támaszt pozitív értelmeket. Kevésbé alkotásra, cselekvésre ösztönző, semmint a tagadás, a szembenállás, inkább a rombolás indulatait kiváltó érzelmek ezek. (13.30) Ennek ellenére örülök, hogy most mégis beszélni van módunk, hiszen a téma alkalmat kínál arra, hogy az egyre szélesebb körben tudatosuló kormányprogramnak a leglényegesebb, legközpontibb elemét, ez pedig a leszakad ók, a ráutaltak felkarolásának programja, a lehető legszélesebb tényözönnel, statisztikák, számok, tények dömpingjével igazoljuk. Izgalommal vártam, egyik fideszes képviselőtársam elkérte a kétpercesnél mutatott táblázatomat, hogy bizonyára majd elemeire, ízeire szedik a felszólalók, és cáfolják az abban tényszerűen és egzaktan jelen lévő és az
