Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 19 (176. szám) - „Nagy a jólét” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - BÉKI GABRIELLA, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1737 A szociológusok között is vita van a tekintetben, hogy a szegénység nagyságrendjéről, mértékéről mit is mondunk ma Magyarországon. A kilencvenes évek közepén volt egy rövid szak asz, amikor úgy éreztük - és ezt többen leírták, megfogalmazták , hogy szélesedik a szegénység. A máig felemlegetett stabilizációs programmal összefüggésben tényleg sokan csúsztak lefelé, érzékelhetően. De később, a kilencvenes évek végén már igazából nem szélesedett, ámde mélyült a szegénység. A Fidesz kormányzása alatt pont a középosztályra figyelő politika miatt a szegénység számottevően mélyült; hogy aztán ennek az új kormánynak az intézkedései nyomán talán ez a mélyülés is megállítható legyen. Ma már azt mondhatjuk, hogy kialakulni látszik a társadalomnak egy stabilizálódott szerkezete, ami körülbelül 1012 százalékra teszi az elit és felső középrétegbe tartozók mértékét, 30 százalékra a jómódú középréteget, de sajnos a többséget az átlag alá. Szerinte m mintegy 40 százalék él az alsó középosztálynak nevezhető kategóriában, és - a Tárki kutatásai szerint is - mintegy 20 százalék számít depriváltnak, tehát sokféle értelemben a megfosztottság állapotában élőnek, olyannak, aki az államtól való függőségére k énytelen alapozni a létfenntartását. Visszatérve a gyermekekhez: a legfrissebb, 2003as adatok szerint a több mint 2 millió gyermekből 650 ezer jogosult rendszeres gyermekvédelmi támogatásra. Ez az a típusú támogatási forma, amit a gyermekvédelmi törvény v ezetett be, aminek a mértékéről kevesen tudják, hogy milyen rendkívül alacsony. A jogosultsági szint az egy főre jutó öregségi minimumhoz van kötve, ami ma 23 100 forint Magyarországon, és az ellátás ennek a mértékegységnek a 20, illetve most már 22 százal éka. Ez azt jelenti, hogy ezek a családok gyermekenként, fejenként 5100 forint kiegészítést kapnak a családi pótlék mellé. Visszatérve az adókedvezményre - már e helyen is beszéltem ezekről a számokról, példákról : újra meg újra el kell mondanom, hogy alá támasszam a jelenlegi támogatási rendszer igazságtalanságát. Áder János egy olyan családra büszke, amelynek a három gyermek után gyermekenként 10 ezer forintos adókedvezményt juttat az állam, tehát havonta 30 ezer forinttal támogatja őket a családi pótlék mellett, szemben azzal a szegény sorban élő családdal, ahol gyermekenként az 5100 forint jár, összesen tehát 15 ezer forint. Ha képviselőtársaim bólogatnak a jobboldalon, és azt mondják, igen, ez így igazságos, akkor baj van az igazságérzettel. (Soltész Mi klós: Ez nem így van!) Ez egészen pontosan így van. Remélem, hogy kétperces vitában ezt még tudjuk folytatni. Azt mondtam az előbb, hogy rengeteg a tennivalónk annak érdekében, hogy a valóban leszakadt és rossz helyzetben élő családok helyzetén, esélyein, lehetőségein némiképp javítani lehessen. Szólnék a fogyatékossággal élőkről, arról a problémáról, ami ma rövidentömören az ápolási díj rendezetlenségében jelenik meg. Az ápolási díj járhat alanyi jogon és járhat méltányosságból, ha az önkormányzat megálla pítja. Tudni kell, hogy nagyon sok olyan fogyatékossággal élő gyermek vagy felnőtt él közöttünk családban, akiket nem lehet otthagyni nyolc órára, amíg munkába megy az ember, mert 24 órás gondoskodásra szorulnak. Aki mellett nem tud az anya munkát vállalni . S tudnunk kell azt is, hogy nagyon sok olyan házasság tönkremegy, ahol fogyatékkal élő gyermeket nevelnek, következésképp sok családban egyedül neveli a szülő a beteg gyermeket. Nem adja intézetbe. Ha intézetbe adná, akkor ez az államnak 700 ezer forinto s éves normatívába kerülne. Nem adja intézetbe! Otthon marad vele, és kap 23 200 forintot, az öregségi nyugdíjminimum mértékét, amit nem tud jövedelemmel kiegészíteni. Kapja a családi pótlékot és kap rokkantsági járadékot a felnőtt gyereke után. Éljen meg belőle! Már régóta azt gondolom, hogy az ápolási díjat újra kellene szabályozni, és elismerni munkatevékenységnek azt, amit ezek a szülők folytatnak. Szólni szeretnék az idős emberekről, hiszen ma Magyarországon a saját jogú nyugdíjak statisztikája még min dig nagyon rossz. (11.20) 50 ezer forint havi nyugdíj alatt kap járandóságot a nyugdíjasok több mint 60 százaléka - szerintem ma Magyarországon ez számít kis nyugdíjnak , és további 20 százalék kap 50 ezer és 70 ezer forint közötti nagyságrendű nyugdíjat. Tehát azt mondhatjuk, hogy az egész
