Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 19 (176. szám) - „Nagy a jólét” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - BURÁNY SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1729 megkérdezték az embereket Kispesten, hogy mely gondokat tartják a legnagyobbnak, akkor azt válaszolták leggyakrabban, hogy a szegénységet és a munkanélküliséget. Mi ennek a látszólagos el lentmondásnak az oka? Az egyik nyilván a félelem, hiszen féltjük egzisztenciánkat. Azt is meg kell mondanom, hogy több ellenzéki képviselőtársunk a félelmek terjesztésében aktív szerepet játszott, hiszen ott is a gazdaság válságáról beszéltek, ahol ennek n yoma sem volt. De a másik oka a félelmeknek, hogy talán érdemes lenne korszerűbben számolnunk a szegénységet. Európában ezt úgy számolják, hogy ahol a közvetlen megélhetésen túl egy családnak nem jut ideje színházra, nem jut ideje és pénze nyaralni menni, nem jut elegendő pénze jó ruhákat vásárolni, szórakozni, üdülni, ott ezt a családot szegénynek tekintik. Ha ebből a szempontból nézzük a hazai családok zömét, akkor bizony azt kell látnunk, hogy a hazai családok nagyon jelentős számban ma még nem tudnak an nyit költeni nyaralásra - nem is biztos, hogy el tudnak menni nyaralni , amennyit szeretnének, nem tudnak annyit költeni színházra, mint szeretnének, nem tudnak annyit költeni könyvre, utazásra, mint szeretnének. Ha a helyzetet nézzük, akkor két megállapí tást kell mindenképpen tennünk. Az egyik: ebben a helyzetben a rendszerváltás óta még soha kormány nem tett annyit a jólét felé, mint a Medgyessy, illetve a Gyurcsánykormány. (Dr. Áder János: Ez hazugság!) Ez az egyik tézis. Csak néhány számot ennek alát ámasztására: a reálbérek, tisztelt frakcióvezető úr, az elmúlt időszakban, az elmúlt két évben 25 százalékkal növekedtek. Az önök kormányzásának első évében 4 százalékkal nőttek a reálbérek. Ez nem hazugság, tisztelt képviselőtársam, hanem pontos szám, egy olyan tény, amely önnek lehet, hogy rosszulesik, de attól még igaz. Ezen belül nézzük meg a minimálbért meg a lakástámogatásokat! Hiszen a bérek alakulásában a minimálbéreknek komoly jelentősége van. Nézzük meg a két kormány különböző magatartását! Önök a zt mondták, hogy növekedjenek a minimálbérek, de jól megadóztatjuk őket. Pontosan ezt tették, amikor a legalacsonyabb jövedelműek adóit rögtön, kormányzásra kerülésük évében megemelték, ugyanakkor kötelezővé tették a minimálbér megemelését, magyarán: önök bezsebelték az adóbevételeket, miközben a vállalkozásokkal kifizettették az emberek fizetését. (Dr. Áder János: Ez megint csak hazugság!) A mi kormányunk pontosan fordítva indult el ezen az úton, azt mondta, hogy a minimálbér egy olyan kérdés, amiről meg k ell egyezni, mert nem veszélyeztethetjük a versenyképességet, nem mi akarunk keresni rajta, nem a vállalkozókkal fizettetjük meg, hanem úgy emeljük az emberek nettó fizetését, hogy eltöröljük az ezt terhelő adót. Pontosan ezt tettük, ezért emeltük a nettó minimálbért úgy, hogy az adókat töröltük el, és nem pedig úgy, hogy kötelezővé tettük - a gazdaság versenyképességét rontva egyébként - ezt a vállalkozók számára. Ha megnézzük, hogy milyen adórendszereket vezettünk be, akkor azt látjuk, hogy miközben önök a legszegényebbeket adóztatták, magasabb mértékben, mint korábban, olyan adókedvezményeket vezettek be, amelyeket azok tudtak igénybe venni teljes mértékben, akik a legjobban kerestek az országban. Ha megnézzük a családtámogatási rendszerek különbözőségét, akkor míg mi az úgynevezett szocpol támogatást, a lakásépítési támogatást 30 százalékkal emeltük, ezzel egy olyan rendszer irányában mozdultunk el, amely reményt ad a kevés keresetű fiataloknak is arra, hogy az első lakásukat megvásárolhassák, addig önök olyan lakástámogatási rendszert vezettek be és üzemeltettek, amely minél több állami támogatást adott akkor, minél gazdagabb volt valaki, aki ezt igénybe vehette. Ez valóban nagyon komoly különbség, és olyan filozófiabeli különbség, amelyről érdemes vitatk ozni, hogy miért is csinálták önök így, és arról is, hogy miért jó úgy, ahogy mi csináljuk. Ha megnézzük a családi pótlékot, amely az önök kormányzása idején nem emelkedett, akkor azt látjuk, hogy 20 százalékkal emelkedett. Ha megnézzük a nyugdíjak reálért ékét, akkor azt tapasztaljuk, hogy a nyugdíjak reálértéke a Medgyessy, Gyurcsánykormány első két évében 17 százalékkal nőtt, miközben az önök kormányzása idején 4,5 százalékkal nőtt ez az összeg. (Dr. Áder János: Ez is hazugság! Hihetetlen!)
