Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 19 (176. szám) - „Nagy a jólét” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GÖNCZ KINGA gyermek-, ifjúsági és sportminiszter:
1725 szervezetek megerősítését, foglalkoztatási kapacitásainak bővítését. Továbbra is fontos célunk a tárcák forrásait is mozgósító közmunkaprogramok indítása. Hog y összehasonlítható számokat mondjak én is: 2001ben a jelenleg ellenzékben lévő pártok kormánya 50 milliárd forintot fordított munkaerőpiaci és képzési programokra. 2002ben 58 milliárdot tervezett; a Gyurcsánykormány 2005re 88,8 milliárd forintot szán ezekre a programokra. Ugye, van különbség, kedves képviselőtársaim? Mintegy 30 milliárd forint. Ez jelenti valóságosan a foglalkoztatás bővülésére szolgáló pénzeszközök gyarapítását. Megint csak nem beszélni, hanem cselekedni kell. Azt gondolom, hogy néhá ny szóban a bérekről is szólni kell, a Lili családja mellett a közös, nagy család számait is megemlíteni. 2002 és 2003 között történelmi adósságot törlesztve 24,1 százalékkal nőtt a bérek vásárlóereje. A 2004. évi szerényebb 1 százalékos növekedést követőe n jövőre ismét dinamikus, 34 százalék közötti reálbérnövekedés várható. 2005ben a bérek vásárlóereje már közel 30 százalékkal fogja meghaladni a 2001. évit. A bérek növekedésében meghatározó szerepe volt a közalkalmazottak 50 százalékos béremelésének, a köztisztviselők, a bírák, ügyészek keresetnövelésének. Jövőre a költségvetés - megint számokat mondanék - 1684 milliárd forintot fordít a közszférában dolgozó több mint 800 ezer munkavállaló bérére, 636 milliárd forinttal többet, mint amennyit a 2002. évi eredeti, a Fidesztől örökölt költségvetési előirányzat tartalmazott. A közalkalmazottak, köztisztviselők átlagos havi keresete jövőre eléri a 169 ezer forintot, ami 72 ezer forinttal, 73 százalékkal több, mint három évvel korábban. A fogyasztói árak növek edését is figyelembe véve a közszféra dolgozói, köztisztviselők, orvosok, ápolónők, pedagógusok keresetének reálértéke három év alatt 41 százalékkal fog növekedni. Hogy az önök időszakához megint összehasonlítható számokat lehessen mondani: 1998 és 2001 kö zött a gazdaság növekedése 19,4 százalék volt összességében, a versenyszférában a bér 13,1, a költségvetési szférában 19,1, a nemzetgazdaságban összesen 14,7 százalékkal nőtt. Látható, hogy el sem érte a gazdasági növekedés eredményét. 2002ben és 2003ban a gazdaság növekedése 6,5 százalékos volt, a versenyszférában a reálkereset 18,2, ez háromszorosa a gazdaság teljesítményének, a költségvetési szférában 36,5 százalékos, ez ötszöröse a gazdasági növekedésnek, nemzetgazdasági átlagban pedig 3,5szerese vol t a gazdasági növekedésnek. Ez a különbség bérpolitikában a Fideszkormány és a Medgyessy, illetve Gyurcsánykormány bérpolitikája között. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kérem önöktől, hogy ezt a tendenciát, ezt a munkát, legyen az akár a kormányzati bérp olitika, legyen az akár kormányzati foglalkoztatáspolitika, támogassák, hogy hasonló eredményekről tudjunk 2006ban is beszámolni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót a kormány harmadik felszólalóján ak, Göncz Kinga miniszter asszonynak. DR. GÖNCZ KINGA gyermek, ifjúsági és sportminiszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt két év magyarországi történelmének legfontosabb eseménye volt az európai uniós csatlakozás. Ez ma még nem hangzo tt el, de azt gondolom, hogy mindenképpen szót kell ejtenünk róla. Ennek nagyon sok szociálpolitikai vonatkozása van, és a szociálpolitikai terület sikeresen vette ki a részét a csatlakozásból. Hogy eljutottunk idáig, abban nagyon nagy része volt a köztárs aság polgárainak, a korábbi kormányoknak, de azt hiszem, hogy nagyon nagy része volt a Medgyessykormánynak is, hogy idáig eljutottunk. 2003 során az Európai Bizottság munkatársaival közösen készítettük el a közös memorandumot a társadalmi befogadásról. Ez a dokumentum decemberben aláírásra is került. Mindegyik csatlakozó ország elkészítette aztán ehhez csatlakozóan a nemzeti fejlesztési tervét, azt a tervet, amely összefoglalja azokat a teendőket, amelyeket a társadalmi kirekesztés elleni területen szeretn e a következő években 2006ig megtenni, végigvinni. Ezeket a nemzeti fejlesztési vagy cselekvési terveket a tagországok értékelik, mindegyik cselekvési tervet másik két tagország, és hadd mondjam
