Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 19 (176. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. MAGDA SÁNDOR (MSZP):
1710 államtitkár, KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter, JUHÁSZ GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár, ARATÓ GERGELY oktatási miniszt ériumi államtitkár, DR. PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, DR. GOMBOS ANDRÁS környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár, DR. RÁCZ JENŐ egészségügyi, szociális és családügyi miniszter és DR. VOJNIK MÁRI A államtitkár. Az ülésnap megnyitása Az Országgyűlés őszi ülésszakának 16. ülésnapja 2004. október 19én, kedden (9.03 óra - Elnök: Harrach Péter Jegyzők: Nagy Nóra és Szűcs Lajos) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm a jelen lévő képviselőket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat a televízió, a rádió vagy az internet nyilvánossága előtt. Az Országgyűlés őszi ülésszakának 16. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezeté sében Nagy Nóra és Szűcs Lajos jegyzők lesznek segítségemre. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Magda Sá ndor frakcióvezetőhelyettes úr, MSZP, “Az MNB árfolyampolitikája és az agrárium” címmel. Öné a szó. DR. MAGDA SÁNDOR (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az utóbbi évek tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy az agrárgazdaság jövedelempozícióját rontja, a te rmelők jövedelembiztonságát gyengíti, a belső piac nyugalmát pedig veszélyezteti a forint ismételt erősödése. Az erősödő forint rontja a magyar export versenyképességét, ugyanakkor relatíve olcsóbbá teszi az importot. A jelenlegihez bizonyos mértékben haso nló korábbi időszakot alapul véve az mondható el, hogy a 2001 májusában megkezdődött forintárfolyamerősödés 2002 végéig a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban összesen 110 milliárd forint árfolyamveszteséget okozott. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket importáló vállalatoknál pedig mintegy 47 milliárd forint árfolyamnyereség képződött. Hangsúlyozni kell viszont azt, hogy az exportárveszteség elsősorban a termelői szektort érintette, míg a közvetlen fogyasztásra alkalmas élelmiszerek importján ak hasznán többségében a kereskedelmi láncok, a kereskedők osztoztak. Az exportversenyképesség csökkenése, az export visszaesése, a hazai piacon maradó terméktömeg árleszorító hatása a magyar agrárgazdálkodók számára egyértelműen negatív; negatív, mert az olcsó import előnyéből a termelők gyakorlatilag nem részesednek. Így annak a közel 800 ezer termelőnek, akik a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkoznak, a jelenkori árfolyampolitika nagymértékben hátrányos; hátrányos, mert a Magyar Nemzeti Bank elmúlt időszakban folytatott kamatpolitikája a magyar gazdálkodók, a magyar vidéken élők zsebéből eddig közel 100 milliárd forintot vett ki, amely milliárdokat már állami támogatással nem lehet pótolni.
