Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 18 (175. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
1675 exportrészesedé s növekedett, amiben egyébként versenyképességünk javulása is komoly szerepet játszott. Külön érdemes kitérni a működőtőkebeáramlásra is. A tőke beáramlása a '9899es évekhez viszonyítva 2003ban ugyan kevesebb volt, de ez jellemző a 20002002es időszak ra is. Egyébként pedig a működő tőke és a GDP aránya 2003ban elérte a 4,7 százalékot. Egyébként a KeletEurópából érkező tőkéből a magyar részesedés ugyan csökkent, de hozzá kell tenni, hogy ez a folyamat természetes, hiszen jó néhány országban a privatiz áció később indult meg. Az infláció alakulásával kapcsolatosan érdemes megjegyezni, hogy az éves átlagos inflációt a 2003. évben nem négy és félszeresre (Sic!), hanem 5 százalék körülire terveztük. A tény ezzel kapcsolatosan, hogy 4,7 százalék lett, vagyis a prognózis alatt alakult. (17.20) Szeretném azt is hozzátenni, hogy az önkormányzatok zárszámadása szinte minden évben önálló témaként jelenik meg a vita során, így különösen fontos az, hogy az önhibájukon kívül működési forráshiányos önkormányzatok támo gatására milyen támogatást, illetve milyen kedvezményt tudtunk nyújtani. Nyilvánvalóan gondot okoz, hogy a magyar önkormányzati rendszerben az a 3187 önkormányzat ugyan széles körű feladatellátást köteles teljesíteni, de ennek a forrásképződése nem megfele lő, nincs minden önkormányzatnál megfelelő gazdasági háttér, amiből a megfelelő mértékű jövedelem képződne. Ezért sajnos törvényszerű, hogy az önkormányzatok pénzügyi szabályozórendszerében a normatívák mellett kiegészítő támogatásokra is szükség van ahhoz , hogy a feladatokat megfelelő színvonalon tudják ellátni. Természetesen ha koncentráltabb lenne a feladatellátás, akkor kisebb lenne a források és a kiadások eltérése. Látni kell azt is, hogy az önkormányzatok egész évi gazdálkodására fordított összegnek mintegy 8 ezreléke ez a támogatás, ami egyébként a tapasztalatok szerint elegendő volt a rendszer működéséhez. A másik kérdés az önkormányzatokat érintő felhalmozási kiadások alakulása. Szeretném emlékeztetni önöket arra, hogy '90 ó ta szinte minden választási évet követően, így 2003ban is az önkormányzati fejlesztési kiadások visszaestek. A 2003as alacsonyabb fejlesztési kiadások oka egyrészt az önkormányzati saját döntésektől függő, a beruházások forrásául szolgáló hitelfelvétel é s a rövid lejáratú értékpapíreladások visszaesésében keresendő. Igaz ugyan az is, hogy a 2002. évi magas hiányt eredményező jelentős hitelfelvétel után a múlt évben az önkormányzatok beruházásaik elhalasztása mellett megkezdték az előző évi hitelfelvétele k törlesztését. (Zaj.) Végezetül a bérfinanszírozás problémájával kapcsolatban szeretnék néhány kérdésre reagálni. A 2002. szeptember 1jei közalkalmazotti 50 százalékos illetményemelést követően a helyi önkormányzatok a szabályozás egészét illetően a bére meléshez szükséges költségvetési pénzeszközöket megkapták, így a normatív támogatásokon és a hozzájárulásokon túl a szabályozásnak olyan új elemei, mint a lakhelyen maradó személyi jövedelemadó 5 százalékról 10 százalékra növekedése, a gépjárműadó száz szá zalékban az önkormányzatnál maradó, előző évihez képest megjelenő többlete vagy az illetékmértékek emelkedése, illetve az iparűzési adó növekményéből eredő különbözet szolgált forrásául az illetményemelésnek. A normatív szabályozórendszerben a pénzeszközök megfelelő allokációját a fentieken túl egy kiegészítő mechanizmus is segítette, így a fentiek alapján az eredeti előirányzathoz, a 3 milliárd forinthoz képest közel 7 milliárd forint került folyósításra a helyi önkormányzatok részére. Tisztelt Országgyűlé s! Végül szeretném megragadni az alkalmat, hogy még egyszer szót ejtsek az otthonteremtő támogatásokról. E támogatások 2003. évi átalakítása, ahogy azt akkor is többször hangsúlyoztuk, a megtakarítások ösztönzését, az igazságosabb elosztást, a rászorultak, azaz a kisjövedelműek fokozottabb támogatását, a rendszer hosszú távú fenntarthatóságát szolgálta. A jogszabálymódosítás a legkirívóbb igazságtalanságokat szüntette meg, amikor kimondta, hogy egy családnak egyidejűleg csak egy támogatott hitele lehet, il letve a jelzáloglevélkamattámogatású
