Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 6 (161. szám) - Bejelentés az MDF képviselőcsoportban történtekről - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KATONA BÉLA (MSZP):
17 újabb ingyenes juttatásokat követelünk. Az nem megfelelő reagálás, ha azt mondja valaki, hogy ide is osszunk, és oda is, oda is, oda is, mert egyszerűen nincs meg rá a lehetőségünk, e bből adódóan nincs meg rá a képességünk sem. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból.) Sokat fogunk még vitatkozni a költségvetésről. Jó az a követelés, hogy a kormány nyújtsa be a költségvetés sarokszámait és általában a prioritásait - ezt fogja tenni. Az állam háztartási törvény által előírt időpontban a parlament rendelkezésére áll majd a költségvetés. Én már most érdeklődéssel várom az ellenzéki javaslatokat. Ha a miniszter úr beszél majd a miniszterelnök úrral, akkor én is arra kérem, hogy kérdezze meg tőle, mire gondolt akkor, amikor a Szabad Demokraták Szövetségét korrupcióval vállalta (Zaj és derültség a Fidesz padsoraiból, közbeszólás ugyanonnan: Nem vállalta!) , mert én kérdezem tőle hetek óta, nem kapok rá választ. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Fogad junk!) Megjegyzem, ha hitelt adunk a szavának, akkor azt is kérdezze meg, hogy mire gondolt akkor, amikor a Fideszt korrupciós ügyekkel vádolta, mert ezzel kapcsolatban nekem is van véleményem. És végül: fontos dolognak tartom, hogy ha az ellenzéknek vanna k értelmes, jó javaslatai, ha hallunk ilyeneket, fogadjuk meg őket, nyugodtan építsük be a politikánkba - ha hallunk ilyeneket. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból. - Taps az SZDSZ padsoraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából Katona Béla frakcióvezetőhelyettes úrnak adom meg a szót. Frakcióvezetőhelyettes úr! DR. KATONA BÉLA (MSZP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Egy új ülésszak kezdetén egy kormány é s egy parlamenti frakció mindig eldönti, hogy a következő időszaknak mik lesznek a legfontosabb feladatai. Azt hiszem, hogy a következő fél évben a legfontosabb feladat az, hogy egyrészt biztosítsuk azt, hogy a jövő évi, első teljes európai uniós évünkben az uniós tagságunkból a lehető legtöbb előnyt megszerezzük az ország számára, hiszen nemcsak tagok akartunk lenni az unióban, hanem sikeres tagok akartunk lenni. A másik feladat pedig az, hogy az emberek mindig egy kicsivel jobban éljenek ebben az országba n, mint ahogy az előző évben sikerült nekik. Azt gondolom, ma minden alapunk megvan arra, hogy bízzunk abban, hogy mind a két feladatot sikeresen végre tudjuk hajtani. Megvan az alap, hiszen az ország gazdasága stabil. Stabil, 4 százalék fölött van a gazda sági növekedés, 10 százalék fölött az ipari termelés növekedése, 15 százalék körül az export; és ha a Magyar Nemzeti Bank nemcsak az infláció megfékezését tekintené fő célnak, hanem időnként az ország gazdasági érdekét is figyelembe venné, akkor ez a fejlő dés még sokkal dinamikusabb lehetne. (Taps az MSZP padsoraiból.) A mezőgazdaságban pedig - egyrészt az elmúlt évek soha nem látott nagyságrendű beruházási támogatásainak és természetesen az időjárásnak is köszönhetően - az elmúlt évek legtöbb termését taka rítottuk be, és fogjuk betakarítani. Aki ma azt mondja ebben az országban, hogy gazdasági válság van, aki azt mondja ebben az országban, hogy a mezőgazdaság romokban van, aki így akarja elriasztani innen a hazai és külföldi befektetőket, az nemcsak hazudik , hanem tudatosan kárt akar okozni az országnak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Közbeszólás ugyanonnan: Így van!) És sajnos, vannak ilyen hangok, felelős ellenzéki politikusok szájából is, de hála istennek az ország stabilitása nem ezen múlik, han em azon, hogy 10 millió magyar ember tisztességesen és becsületesen dolgozik, és ezt az eredményt semmiféle aljas politikai trükkel nem lehet lerombolni. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Közbeszólás ugyanonnan: Helyes!) A valódi kérdés tehát nem az , hogy vane gazdasági válság az országban. Nincs! A valódi kérdés az, hogy a gazdasági növekedés eredményeit mire használjuk. És ebben lehetnének végre igazán objektív és tárgyszerű viták a következő fél évben itt a parlamentben is, hiszen az valódi kérdé s, hogy mennyit fordítsunk ebből a pénzből az egészségügyre, mennyit fordítsunk
