Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 13 (174. szám) - Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP), - a napirendi pont előadója:
1599 Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom, a benyújtott módosító javaslatokra figyelemmel a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára várhatóan következő ülésünkön kerül sor. Az árak megáll apításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosítását kezdeményező törvé nyjavaslat általános vitája a lezárásig. Bőhm András, SZDSZ és Tóth József, MSZP, képviselők önálló indítványát T/10146. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/10146/12. számon kapták kézhez. Megadom a szót Tóth József képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, 10 perces időkeretben. DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP), a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A benyújtott és tárgysorozatba vett törvénymódosítás az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvényt javasolja módosítani. A javaslat a települési önkormányzatok számára biztosítja a személytaxiszolgáltatás díjszabásának rögzített árként való meghatározását. A hazánk európai uniós csatlakozásához vezető folyamat során talán a közúti közlekedés volt az e gyik alágazat, amelyet szabályozó jogi kereteket nagymértékben kellett módosítani. Ha ezen belül van olyan kérdéskör, amelynek megnyugtató jogi szabályozása a rendszerváltozás óta húzódik, akkor ezek egyike a személytaxiszolgáltatás. Ez különösen Budapest en okoz feszültséget. A mindennapi ember számára is nyilvánvaló, hogy a taxi nemcsak az itt élők közlekedésében fontos, hanem a hozzánk látogatóknak sokszor a legfontosabb közlekedési eszköze. Nem mindegy tehát, hogy a hazai turizmus fellendítése során meg bízható taxiszolgáltatással állunke a vendégeink rendelkezésére, vagy tudomásul vesszük, hogy a legkülönbözőbb külföldi fórumokon bizalmatlanságot keltve, óvatosságra intik a hozzánk látogatókat. Tapasztalataim és a szakma véleménye is azt tükrözi, hogy m a négy fő kérdés köré csoportosulnak az indulatok: egyrészt az ár, másrészt a droszt, harmadrészt a taxik száma, mennyisége, negyedrészt pedig az ellenőrzés köre. Nézzük sorban! Egyrészt a taxiállomások számát ma már szabályozhatják a leginkább érintett te lepülési önkormányzatok, másrészt a piacon működtetett taxigépkocsik számának meghatározása indokolt, hiszen a taxisok szerint is sok a taxi, Budapesten például másfélszer annyi, mint Bécsben. Ebben a témában is meg kell majd találni az elfogadható jogi me goldást. Az előterjesztés két ügyben és kérdéskörben tesz módosító javaslatot. Egyrészt az ár tekintetében ma a jogszabály a legmagasabb hatósági ár meghatározását teszi lehetővé. Tapasztalatok szerint ez ma már kevés. Az utasok számára gyakran követhetetl en a díjmegállapítás. Különböző taxivállalkozások árképzése és az általuk érvényesített ár nehezen ellenőrizhető. A szolgáltatók ma nem a nyújtott szolgáltatás minőségével, hanem a gyakran gazdaságilag indokolhatatlanul alacsony árral próbálnak versenyelőn yhöz jutni. A fix ár bevezetésével az utasok számára és az árhatóság számára is követhető és kiszámítható az érvényesített díj. Fogyasztóvédelmi szempontból számtalan előnnyel jár, és kiszűri a megtévesztés lehetőségét is. A kisvállalkozók számára biztosít ja az önköltségen felüli biztonságos vállalkozáshoz szükséges bevételeket. A fix árképzés és feltételei önkormányzati rendeleti szabályozása megfelel az
