Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 13 (174. szám) - A textil- és ruházati, valamint a bőr- és cipőipar súlyos helyzetének enyhítésére szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
1590 hoztak létre, ahol a helyi önkormányzatok kedvező adózási szabályok alkalmazásával biztosították az ágazat fejlesztését, továbbélésének lehetőségét vagy épp enséggel a számukra fontos helyi foglalkoztatás fenntartását, hogy ne menjenek el azokból a térségekből a munkavállalók más térségekbe, hogy ez megtartó hatású legyen, hogy ott a munkaerőelvándorlást meg tudják akadályozni. De jelentős forrásokat fordítot tak az utóbbi időkben - és talán nem véletlen ez, ha már Olaszországnál vagyunk - a divattervezőkre, az olasz divat piaci ismeretei elismerésének támogatására is. Hiszen ha megnézzük a világ élvonalát ezen a téren, akkor az utóbbi időkben pontosan onnan sz ámos divattal foglalkozó cég vált olyan szinten meghatározóvá a világpiacon, hogy termékei már a konfekcióipar vonatkozásában is meghatározóak. De szeretném, ha a figyelmünket egy kicsit a szigetországra fordítanánk, mert a szigetországban is természetesen megtalálták a feltételeket, mondjuk, a tudás, a szakmai ismeretek, az innováció támogatásához kapcsolódva adták meg ennek az ágazatnak azt a támogatást, amire szüksége volt. Farkas Imre képviselőtársam egyértelmű adatokkal bizonyította, hogy ha nem teszün k itt megfelelő intézkedéseket, ha nem támogatjuk ezt az ágazatot, akkor az a munkanélküliség várható növekedésében mit jelent, mit jelent befizetéselmaradásban, a munkanélküliellátási járulék növelésében. Ebben a helyzetben, amiben most vagyunk, ez aztán különösen nem engedhető meg. Világos, hogy mindazokat a támogatásokat, amelyeket egy ország, jelen esetben a Magyar Köztársaság biztosítani tud ennek a gazdasági szegmensnek, nekünk meg kell adni. Természetesen nem szeretnénk meg nem is akartuk elvenni a tárca kenyerét, illetve a kormány kenyerét akkor, amikor fölsoroltuk azokat a területeket, ahol látunk lehetőséget arra, hogy megfelelő feltételrendszer kimunkálhatóvá váljon annak érdekében, hogy a változások az általunk igényelt pozitív, megkívánt változ ások irányába menjenek el. Az is világos, hogy egy 8 perces felszólalás keretében mindazt, ami itt az elkövetkező időszakban szóba jöhet, elmondani nem lehet, de egy következő felszólalás keretében azért szeretnék felvillantani majd erre vonatkozóan néhány olyan gondolatot, amelyet, hiszem és remélem, a tárca, illetve a kormány is megfontolásra méltónak tart, és amelyben lehet együtt gondolkodni annak érdekében, hogy ez az ágazat a jelenleginél sokkal, de sokkal jobb helyzetbe kerüljön. Köszönöm szépen. (Ta ps.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most megadom a szót Gaál Gyula államtitkár úrnak. GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Örülök annak a lehetősé gnek, hogy ebben a kérdésben most valóban mindenki azon töri a fejét, hogy lehetne olyan javaslatokat tenni, amelyek túlmutatnak most már a diagnózison. (17.10) Higgyék el, hogy a magam részéről a lehető legnyitottabb fülekkel fogok figyelni ezekre a javas latokra, legfeljebb attól fogok óvni, hogy különböző illúziókat kergessünk, és tényleg olyan döntéseket sikerüljön hozni, amelyek érdemben változtathatnak a helyzeten. Kovács Tibor képviselő úr amellett érvelt, hogy nem lehet teljesen leépíteni egy ágazato t, azt hiszem, hogy ebben mindenki egyetért, tehát itt nem érdemes érvelni ez ügyben. De mi lehet a stratégia annak érdekében, hogy ténylegesen valami pozitív változás következzen be? Engedjék meg, hogy először az ágazaton belüli lehetőségekről beszéljek. Nyilván elsősorban az ágazaton belüli fejlődési vagy továbblépési lehetőségeket vizsgálva, azokat a lehetőségeket kell górcső alá venni, megvizsgálni, amelyek egy minőségi termékváltás irányába hatnak, amelyek éppen az ágazat erős munkaerőigényessége miat t, amiről sok szó hangzott el, egy magasabb hozzáadott érték felé terelik a tevékenységet.
