Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 13 (174. szám) - A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1519 A számvitel európai uniós szabályrendszerén ek felülvizsgálata várhatóan még több évig elhúzódó folyamat, amelyre a nemzetközi számviteli standardok felülvizsgálatával párhuzamosan kerül sor. Ennek a felülvizsgálatnak az egyik legújabb eredménye az Európai Parlament és Tanács meghatározott irányelve , amelynek a nemzeti jogrendbe való átvételéről a tagállamoknak legkésőbb jövő év január 1jéig kell intézkedniük. (11.20) A számviteli törvény javasolt módosítása elsősorban a hivatkozott irányelvnek való megfelelést szolgálja, bár emellett számos olyan p ontosító, kiegészítő rendelkezést is tartalmaz, amelyek a gyakorlati alkalmazás során felmerült kérdések, felvetések megválaszolását, egyértelmű rendezését segítik. A már hivatkozott 2003/51es irányelv elsősorban az értékelési szabályokra, a céltartalékké pzésre, a beszámoló formájára, szerkezetére, a kiegészítő mellékletben és az üzleti jelentésben bemutatandó információk körének bővítésére, további részletezésére, valamint a könyvvizsgálói jelentésre vonatkozóan tartalmaz a nemzetközi szabályrendszerhez i lleszkedő rendelkezéseket. Az irányelv számos kérdésben választási lehetőséget biztosít a tagállamok számára, és a tagállamoknak kell eldönteniük, hogy az adott kérdésben élneke a felkínált lehetőséggel vagy sem. A törvényjavaslat és a 2003/51es irányelv rendelkezéseinek megfelelően pontosítja a céltartalékképzésre vonatkozó előírásokat azzal, hogy céltartalékképzésre csak olyan fizetési kötelezettség, várhatóan jövőbeni költségek esetében kerülhet sor, amelyek fennállását, jövőbeli bekövetkezését már a m érlegfordulónapon nagy valószínűséggel feltételezni lehet. Ezzel a nemzetközi előírásoknak is megfelelő mérlegfordulónap után a mérlegkészítés időpontjáig felmerülő, bekövetkező gazdasági események már a következő üzleti év eredményét érintik. A törvényjav aslat szintén a hivatkozott irányelv rendelkezéseinek megfelelően tovább bővíti a beszámolás szöveges részeinek tartalmát, elsősorban az üzleti jelentésben szerepeltetendő adatok, információk körét, részletezését. Az elmúlt időszak eseményei szükségessé te szik a független könyvvizsgálattal, illetve a független könyvvizsgálói jelentéssel kapcsolatos kötelezettségek pontosítását, kiegészítését, ideértve a független könyvvizsgálói jelentések letétbe helyezését, közzétételét. A jogharmonizációval függ össze az a javasolt átmeneti lehetőség is, amelyet a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002. számú európai közösségi rendelet 9. cikkelyének a) pontja tartalmaz. Eszerint a tagállamok megengedhetik azoknak a vállalkozóknak, amelyek csak a h itelviszonyt megtestesítő értékpapírjaikkal, elsősorban kötvényeikkel kereskednek az Európai Unió valamely tagállamának tőzsdéjén, hogy csak 2007től készítsék el a nemzetközi standard szerinti konszolidált éves beszámolójukat. Egyeztetve az érintett hazai vállalkozókkal, az átmeneti halasztást a magyar szabályozásban is indokoltnak tartjuk megengedni. A hivatkozott rendelet alkalmazását segíti az a javasolt kiegészítés is, amely arról rendelkezik, hogy ahol valamely hazai jogszabályban összevont, azaz kons zolidált éves beszámolóra történik hivatkozás, ott azon a jövőben a rendelet szerint kötelezően elkészített konszolidált beszámolót is érteni kell, nyilván a nemzetközi szabvány szerinti beszámolót. Részben a jogharmonizációs célokat, részben a nemzetközi szabályrendszerhez való közelítést szolgálják az üzleti vagy cégértékre, a devizában fennálló tartós befektetések devizaárfolyamkülönbözetének elszámolására, a konszolidáció során a fölérendelt anyavállalat esetén a mentesíthető anyavállalatra, az interne tes honlapon történő közzétételre, a devizakülföldi státus elvesztésére vonatkozó javaslatok. Az üzleti vagy cégértékekre vonatkozó jelenlegi számviteli elszámolási rendszer nem kezeli a várható megtérülést érintő rendkívüli hatásokat, másrészt nem rendelk ezik arról az esetről sem, amikor az üzleti vagy cégérték értéke a tevékenység folytatása során nem csökken, hanem éppen ellenkezőleg, nő. E szabályozási hiányt pótolja a törvényjavaslat, továbbá a nemzetközi előírásokkal összhangban megszünteti az átalaku láskori üzleti vagy cégérték kimutatásának a lehetőségét.
