Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 13 (174. szám) - Az ülésnap megnyitása - A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadójáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
1516 sokféle üzleti partnerei azok - amiről Lenártek András képviselőtársam is beszélt , akikkel könnyen az egész folyamat végén megfizettették azt a mohóságot, amit a költségvetés pénzigénye fogalmaz meg. Ennél elegánsabban szólt termés zetesen SZDSZes képviselőtársunk, Bőhm András, aki azt mondta, hogy a lyukakat foltozzák a költségvetésben. Sajnos, azt kell mondani, hogy ez tényszerű, másrészről viszont amit önök úgymond bankadónak neveznek, az messze nem az, hanem - ahogy Lenártek And rás elmondta - rengeteg olyan módja van, amelynek keretében ezeket a többletterheket lehet egyensúlyozni egy banknak. Az, hogy 0,2 százalékkal módosítsa akár a hitel, akár a betéti kamatokat egy bank, vagy épp a költségeken egypár tized százalékkal mozdít , nem reális. Göndör képviselő úr biztos nem szokott bankokhoz járni, vagy nem szokta a vállalatoktól megkérdezni azt, hogy hajlandóake ezért a csekkeket kicserélni, a számlaszámokat átírni, a számlákat átírni, hogy mindaz, ami egy bankváltozás tortúrájáv al jár... - különösen, ha még hitelek is vannak egy vállalkozásnak vagy egy magánszemélynek egy banknál. Mennyi lehetősége van és mennyire éri meg egyáltalán, ha csak ökonomikusan számol, gazdaságose neki áttérni erre? Különösen akkor, ha majdnem minden b ank valamilyen módon ezt meg fogja tenni, lehet, hogy az egyik a hitelkamatoknál, a másik pedig a költségeknél. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Hozzászólásra megadom a szót Horváth János képviselő ú rnak, Fidesz. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Előttünk van egy meglehetősen mindennapi téma a törvénymódosítás gondolatával. Hogy ebből a majdnem egyszerű témából milyen bonyolult helyzet keletkezhet, ezt mi most produkáltuk az elmúlt órák során. Eszembe jut, hogy időnként az összetett témát talán egy egyszerű példával, anekdotával, ne adj' isten, állatmesével meg lehet világítani. Engedtessék meg nekem ez az állatmese, amelyik így hangzik. A szúnyogmama betakarja csemetéit, és így szól: Így ni, tentézzetek szépen, ha jók lesztek, holnap elmegyünk ebédelni a nudista strandra. Holnap elmegyünk ebédelni a nudista strandra mi szúnyoggyermekek. Valahogy mintha egy olyan nudista strand volna ez az ország, ahonnan - nem szeretem a vérs zívás szót használni - ki lehet szivattyúzni forrásokat anélkül, hogy az a sok nudista megszűnne továbbra is a Balatonra járni. Képviselőtársaim, elnézést kérek az állatmeséért. A lényege a dolognak, amiért szót kértem, hogy jobb volna, ha az egész összefü ggésben látnánk a témát; akkor kevesebb szemrehányás és több megoldáskeresés történne itt ma reggel. Képviselőtársaim erre utaltak, de helyezzük csak összefüggésbe: költségvetési hiány, kincstári hiány van Magyarországon, és az ezzel való foglalkozás külön böző módjainak vagyunk a tanúi. Az egyik otromba hozzáállás történt ezelőtt egy évvel vagy kettővel, amikor a nagy költségvetési hiány bejelentésekor a jegybank jelentősen megemelte a kamatlábat. Nem volt helyes, de következménye volt egy súlyosabb valamin ek, a nagy költségvetési hiánynak. Azóta próbálják ezt nyesegetni. A jelen lépés, amit a kormány hoz az Országgyűlés elé, az extra adó bevétele. Ezzel az a gond, az a probléma, azért nem jó így, mert bizonytalanságot gerjeszt az országban. Ismét és ismét m ondjuk, hogy milyen fontos a bizonyosság és a kiszámíthatóság. (11.10) Ha most a kormány kitalálja azt, hogy a szükség miatt valóban szükség van a költségvetés egyensúlyozására, tehát most azt találja ki, hogy elmegy oda, hozzányúl a gazdasági élet egyik s zektorához, és onnan a kosarakba belesöpör jelentős forrásokat, mi lesz, hogy látja ezt az országnak az a szektora, a bankszektor? De nem arról van szó, hogy a bankszektor, hanem az egész ország; mi lesz, ha egy másik iparág és egy harmadik, és még egy ipa rág felfigyel arra, hogy hátha ránk is sor kerül?
