Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 7 (162. szám) - A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyelete tekintetében egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
149 Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Azt azért tudnunk kell, hogy 1415 évvel ezelőtt egy ilyen típusú törvénymódosít ás még eszünkbe sem juthatott volna, mert néhány feltétel hiányzott, többek között az az intézményrendszer, aminek a működését most szabályozni szeretnénk; többek között az a törvényi háttér, amely ezt ma már lehetővé teszi, és az a fajta gondolkodás, amel y egyre közelebb visz minket ahhoz az Európához, amely jobban boldogult a második világháború után, mint Európa azon fele, ahol mi tengettük az életünket. Az előttünk fekvő törvényjavaslat fontos kérdés törvényi szabályozásával foglalkozik, és alapvetően t echnikai jellegű. Természetesen az EU jogharmonizációs követelményeinek keretében mindenképpen időszerű, hogy a tisztelt Ház erről a törvényről, illetve ennek megalkotásáról tárgyaljon. Ez a javaslat logikailag egy egységet képez, de tulajdonképpen három t örvényt módosít, mivel beépíti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, a biztosítókról és a biztosításokról, valamint a tőkepiacról szóló törvényekbe a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletét. A javaslat három felsorolt törvénybe beépí tve tehát a pénzügyi konglomerátumok felügyeletének és ellenőrzésének szabályozását európai módon foglalja magába. Definiálja a pénzügyi szolgáltatások fejlődése következtében létrejött heterogén szolgáltatásokat végző, úgynevezett pénzügyi konglomerátumok nak és összetevőiknek a fogalmát, azokat az eseteket, amikor az ilyen jellegű holdingok a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyelete alá tartoznak. Az 1. számú melléklet pedig felsorolja azokat a nemzetközi intézményeket, amelyek nem tartoznak a törvé ny hatálya alá, tehát a törvény szempontjából kivételt alkotnak, kívül esnek a joghatályon. (12.20) A törvény elfogadásával egy újabb, nagyon nehéz feladat hárul a PSZÁFra, amely ebben a kiegészítő felügyeletet ellátja. A munkában mint koordinátor kell ho gy szerepet vállaljon, vagy együtt kell működjön más országok hasonló feladatot végző intézményeivel. A feladat ellátása érdekében az együttműködés kiterjedhet az EU tagállamainak jegybankjaira, az Európai Központi Bankra és a központi bankok európai rends zerére. A rendszeres ellenőrzés elvégzése tehát komoly nemzetközi együttműködést jelent. A pénzügyi konglomerátumok nagyon nagy és bonyolult rendszert jelentenek, hiszen általában több országban működő és különböző tevékenységeket végző vállalkozáscsoporto król van szó. Az egyszerűbb esetet az jelenti, ha a konglomerátum élén álló anyavállalat székhelye az EU valamelyik tagországában van, az ellenőrzést tovább nehezíti viszont, ha ez harmadik országban működik, különösen akkor, ha ennek jogrendje nem felel m eg az Európai Unió megfelelő irányelveiben foglaltaknak. Ilyenkor a felügyeletnek mint koordinátornak kell ellátnia a kiegészítő felügyeleti feladatokat. A pénzügyi konglomerátumok nem kellően szabályozott és ellenőrzött működés esetén komoly kockázatot je lenthetnek a pénzügyi szektor biztonsága, de leginkább ügyfeleik számára. Ismerünk néhány esetet a nemzetközi pénzvilág elmúlt évtizedének történetéből, amikor a hasonló szabályozás hiánya, illetve a megfelelő ellenőrzés elmulasztása nagyon szomorú tanulsá gokhoz, súlyos veszteségekhez vezetett. A kiegészítő felügyelet célja a konglomerátum csoportszintű, prudens működésének felügyelete. Ennek érdekében a felügyelet a konglomerátum kockázatvállalását, csoporton belüli ügyleteit, tőkemegfelelését, a belső ell enőrzés rendszerét és kockázatkezelését a csoport szintjén felügyeli, ami természetesen kiterjed a csoporton belüli vállalkozásokra is. Tartozhatnak a csoporthoz ezenkívül természetes személyek is. A hatékony ellenőrzéshez a transzparencia megteremtése és az adatok megfelelő biztonsággal történő kezelése különösen fontos feladat. A törvényi szabályozás külön figyelmet szentel a fogyasztóvédelem javítására, ezen belül az ügyfelek jobb, alaposabb tájékoztatásának biztosítására. Ez különösen fontos, mivel a de viza alapú hitelek a magyar kamatpolitika következtében egyre népszerűbbé válnak, és az árfolyamkockázatokat kellő figyelemfelhívás hiányában a fogyasztók nem veszik kellőképpen figyelembe, vagyis nem feltétlenül vannak tisztában az ebből eredő kockázatvál lalásukkal. Ugyancsak komoly kockázatot jelent a jelzáloghiteleknél a hitelintézetek által
