Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - RÓZSA ENDRE (MSZP):
1461 kormányprogramot szeretnék elfelejteni, de úgy gondolom, hogy nem lehet elfelejteni , az egészségügyi fejezetének volt egy pontja, amit mi kifejezetten üdvözöltünk. Méghozzá az a pontja, amelyik azt mondja - pontosan idézem : “A járulékreformba n a közfinanszírozásnak számító források egyértelmű meghatározására törekszünk. Az egészségbiztosítási járulékot a szociálisan rászorulók, a nyugdíjasok, a katonai szolgálatot, a társadalmilag hasznos családi feladatot teljesítők helyett a költségvetésből fizetjük. Olyan jogszabályokat készítünk elő és terjesztünk a parlament elé, amelyek garantálják, hogy akinek megfelelő jövedelme van, az rendszeresen fizesse a járulékait, azért, hogy senki ne lehessen ügyeskedő haszonélvezője a mindenkire kiterjedő kötel ező egészségbiztosításnak. Olyan nyilvántartást és egyéni számlarendszert vezetünk be, amely az egészségügyi dolgozók adminisztratív terhelése nélkül képes a járulékfizetési kötelezettségek teljesítésének nyilvántartására, az egészségügyi ellátásra jogosul tság igazolására.” (19.20) Ezzel szemben az első volt, hogy az előző kormányzati ciklusban az állampolgárok megkapták év végén a kimutatást, hogy mekkora jövedelem után fizettek be utánuk járulékot, ezt megszüntették. Az, hogy a keresztfinanszírozás vissza állítása most már szóba sem jön, nagyon szomorú. Ezzel a '97es nyugdíjtörvénymódosítással az önkéntes biztosító pénztárak oltárán áldozta fel az akkori szocialistaszabad demokrata kormányzat a keresztfinanszírozást, ami a nyugdíjasok után többek között az egészségügyi kasszának biztosított előre megállapított fejkvóta alapján jövedelmeket. Nézegettem az adatokat, lehet, hogy rossz, amit találtam, de ez '97ben még körülbelül 27 milliárdos tétel volt. Ha ezt '97től fokozatosan tovább görgetjük, akkor azt hiszem, nem állok messze - habár államtitkár úr kiváló statisztikus, lehet, hogy ezt rögtön tromfolja , de százmilliárdos nagyságrendű tételt érne el valorizálással együtt természetesen ez az összeg. És ha arra gondolunk, hogy az idei egészségügyi ellátá s kapcsán a Magyar Demokrata Fórum úgy számított, hogy 66 milliárdos pluszjövedelem kell a büdzsébe ahhoz, hogy azok a feszültségek ne alakuljanak ki, amelyek kialakultak, ahhoz, hogy változatlan színvonalon működhessen tovább az egészségügy, és ne kelljen a legutolsó tartalékát is fölélni, akkor nagyon vártuk ennek a keresztfinanszírozásnak a visszaállítását. Tehát mármár skizoid állapotba kerül az ember, amikor az adótörvénynek erről a részéről kell hogy nyilatkozzon, mert egyik oldalról üdvözlendő, visz ont ennek az ellentételezése nincs meg, és ez az egészségügyi kasszából nagyon fog hiányozni. Úgyhogy nagyon jó lenne, ha azok a korábbi kezdeményezések, amelyek többek között a Magyar Demokrata Fórumtól is indultak, hogy a jövedéki adónak egy bizonyos rés ze, amely az egészséget nem éppen elősegítő termékek után kerül beszedésre, dohányra, alkoholra gondolok, átkanalizálásra kerüljön az egészségügy részére. Ilyen jellegű dologban gondolkodunk, és akkor tulajdonképpen el lehet fogadni. De változatlanul és ös szefoglalva azt tudom csak mondani, hogy nagyon fog hiányozni ez a több mint 13 milliárd forint az egészségügyi kasszából. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra megadom a szót Rózsa Endre képviselő úrnak, MSZP. R ÓZSA ENDRE (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az adóról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvény módosítása kapcsán nagyon sok gondolatról esett szó már itt a Házban. Az idő előrehaladtár a való tekintettel úgy gondolom, hogy csak egy területet érintenék, és elsősorban olyat, amelyről eddig még nem volt szó. A munkavállalók számára az adómentes juttatások széles skálájából egyet emelnék ki. Egy 2004 áprilisában napvilágot látott felmérés sz erint, amelyben 250 nagyvállalat vett részt, a leggyakrabban alkalmazott béren kívüli juttatási formák az étkezési hozzájárulás, illetve az üzemi étkeztetés, a második a tömegközlekedési támogatás, ezt követi az oktatási és a képzési támogatás.
