Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
1458 Nem akarok leragadni a személyi jövedelemadó rendszerénél, de azért még egyszer hangsúlyozom, hogy mindenki számára tiszta és világos legyen, hogy 2002ben 20 százalékos adókulccsal indult, nulla forinttól 600 ezer forintig ezt kellett m egfizetni; 600 ezer forinttól 1 millió 200 ezer forintig 30 százalék; efeletti összeghatár esetében pedig 40 százalékos volt az adókulcs mértéke. Magyarul: 1,2 millió forint felett 40 százalékos adókulcs mellett adóztunk. 2005ben - a tervezettek szerint - 1,5 millió forintig 18 százalékos adókulcs az, amely mellett adózni fogunk, és efeletti értékhatár sem éri el azt, ami 2002ben volt, a 40 százalékot, hanem csak 38 százalékos mértékű az adókulcs. Ez azt jelenti, hogy az átlag alatti és az átlagjövedelmet szerzők adóterhelése egyértelműen csökken. Ez azt jelenti, hogy egy olyan folyamat zajlik harmadik esztendeje, amely az adócsökkentéssel párosítható, és olyan folyamat 2005ben, amely a személyi jövedelemadó rendszerén keresztül mintegy 100 milliárd forin t többletet hagy a zsebekben. Ez pedig mértékadó nagyságrend. Ha ezt levetítjük az egyes zsebekre, akkor nagyjából az érhető utol, hogy havonta 45 ezer forinttal több jut egyegy ember zsebébe, amikor hazaviszi a fizetését. Az élőmunka terhének a csökkent ése már csak azért is fontos, mert a munkaadók nyilván akkor válnak fogékonnyá a foglalkoztatás bővítésére, ha minél kevesebbe kerül az élőmunka, ha minél kevesebbe kerül a foglalkoztatás költsége. Több úton keresztül, nemcsak a helyi iparűzési adó, hanem a társasági adó vagy épp a járulékok rendszerének a működtetésén keresztül segítjük ennek a folyamatnak az alakulását. Csak címszavakban említem: járulékok tekintetében a célcsoportok a 25 év alatti pályakezdők, a gyesről, gyedről visszatérők, vagy éppen a z 50 év feletti tartós munkanélküliek. Mindezek mellett, a célcsoportokon túl a foglalkoztatáshoz kapcsolódó egészségügyi hozzájárulás mértékének a csökkentése is benne van a törvénytervezetben, mintegy 1200 forintos mértékű csökkentés 2005 novemberétől. A zt gondolom, hogy folyamatában a ciklusváltás, 2002 óta ennek a csökkentése mértékadó nagyságrendű forrásokat szabadít fel, és ad lehetőséget a munkaadóknak arra, hogy ezeket a felszabaduló forrásokat akár fejlesztésekre, akár bérnövelésekre fordíthassák. Egy új elem, ami alapvetően pozitív, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás tekintetében az arányos járulékfizetést hozza a törvény, ami gyakorlatilag kellő motivációt jelent a tekintetben, hogy ha lehetőség van rá, akkor ne a munkaügyi regisztert, ne a munka nélküliellátást válasszák az emberek, hanem az adott lehetőségekkel élve vagy annál fogva, akár a részmunkaidős foglalkoztatást is. De nemcsak a járulékokon keresztül, hanem a társasági adón keresztül is a versenyképesség növelésére és a foglalkoztatás bő vítésére törekszünk. Nem akarom a példákat ismételgetni, hiszen ma már itt többször elhangzott, de még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy a gondolkodás középpontjában alapvetőn a kisvállalkozások, a mikrovállalkozások vannak, hiszen az öt főnél kevesebbe t foglalkoztatók esetében a plusz egy fő foglalkoztatásánál az éves minimálbér kedvezménye érvényesíthető a társaságiadóalapban. Tehát az adózás előtti eredmény nagyságának a csökkentéséről van szó. Mellette a fejlesztési adókedvezmények is átrendeződnek, a korábbi 1 milliárd forintos értékhatárról a tizedére, 100 millió forintra zsugorodik ez, és már így is igénybe vehetők ezek a kedvezmények. A munkahelyteremtési kedvezményeknél azok a foglalkoztatási értékhatárok, amelyek korábban 300, a hátrányos hely zetű térségekben 150 főnél húzódtak meg, szintén mértékadóan zsugorodnak, a kisvállalkozások esetében már 30, a hátrányos helyzetű térségekben 15, de a középvállalkozásoknál is 150, a hátrányos helyzetű térségekben lévőknél pedig 75 főre, azaz itt az 50 sz ázalékára zsugorodik. Ez mértékadó főleg azokban a térségekben, ahol a foglalkoztatási helyzet nehéz; mondhatnám Nógrád megyét, SzabolcsSzatmárBereg megyét, BorsodAbaújZemplén megyét, de más megyéket is említhetnék. Azt gondolom tehát, hogy a járulékok , a társaságiadókedvezmények rendszere, ekképpen való működtetése alapvetően hozzájárul a versenyképesség növeléséhez, a foglalkoztatás bővüléséhez, és ugyanezt a célt szolgálja a mai nap már többször vitatott iparűzési adón keresztüli kedvezmény, ami
