Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP):
1456 Már eg y kétpercesben beszéltünk a kompenzációs felár kérdéséről, amikor is elfelejtették korrigálni azokat a sérelmeket, amiket egyébként a miniszter úr által felvezetett „több esély, nagyobb igazságosság, és azoknak, akik erre rászorulnak” szlogenje mellett azé rt valójában meg kellett volna adni. Mert, tisztelt képviselőtársaim, ha elmegyünk vidékre, a Dunántúlon is, DélFejér megyében is, HajdúBihar megyében is vannak olyan térségek, amelyekre nagyonnagyon igaz ez, amivel a miniszter úr vagdalkozik, hogy „iga zságosság” és - nem akarok rosszul idézni - „akik nehéz helyzetben vannak”; igenis ők nehéz helyzetben vannak, és ezeknek az embereknek esélyük nincsen semmi másra, csak a mezőgazdaságból való megélhetésre. Nos, ezekért az emberekért önök ismételten nem te ttek semmit. Aztán szó volt már napközben a telefonadó kérdéséről. A mobiltelefon munkaeszközzé vált, főleg a mezőgazdaságban dolgozók számára, amikor elég nagy területen kell a munkát végezni, és a termelésirányítónak nincsen más lehetősége, mint az, hogy mobiltelefonon érje utol a kollégáit. Rettentően nehéz lesz majd megkülönböztetni neki - Tállai képviselőtársam is élcelődött ezzel a kérdéssel , hogy mikor telefonálnak neki, vagy mikor kell neki telefonálni, hogy mehete ebédelni, vagy pedig éppen azér t, mert defektet kapott a traktor. Ezt nagyon nehéz lesz a gyakorlatban kivitelezni, és eléggé vakvágányon van az előterjesztés. És akkor még nem beszéltünk arról, hogyan járnak azok a mezőgazdasági vállalkozók, akik mindezt a tevékenységet, amit önök ilye n kiválóan preferálnak és két éve folyamatosan lenyomnak, társasági formában, betéti társaságban végzik, vagy urambocsá! egyéni vállalkozóként. Nézzük meg, hogy ezekben az esetekben ebben az előterjesztésben milyen többletterhek hárulnak rájuk. Ez kőkemény probléma, és beszélni kell róla. Egy másik, amit nem szabad elfelejteni: a mezőgazdaságból élők számára elkerülhetetlen az, hogy számtalan esetben a napi munkavégzésükkel kapcsolatosan - ez legyen akár egy földterület bérlete vagy akár egy egyszerű hitels zerződés megkötése, ha szerencsétlen egyáltalán még hitelképes - különböző hatósági eljárásokon kell nekik keresztülmenni. Nos, itt önök az esélyegyenlőség jegyében ezeket az illetékeket jelentősen megemelik, amit ezek a szerencsétlen emberek nem egyszer é s nem kétszer kénytelenek kifizetni a munkavégzésük során a megélhetésük érdekében egy évben több alkalommal is. Az én olvasatomban így néz ki az adócsökkentés a vidéki emberek számára: fizetünk magasabb illetéket, az igazságtalan adó terheket nem hozzák igazságos szintre. A gázolajkompenzációról még nem is beszéltünk, ami meghatározottan most már 95 liter/hektár, és vannak olyan területek - akár a sertés, akár a baromfi , ahol nem igényelhető vissza az árba épített adótartalom. Ezekr e oda kellett volna figyelni az előterjesztőknek. Mindezek után úgy érzem, hogy a vidékiek számára ez egy megalázó, meggyalázó és elfogadhatatlan adótörvényelőterjesztés, amire ráadásul önök azt mondják, hogy kiváló és az adócsökkentés jegyében született. Mindösszességében azt kell mondanom a végén, hogy Szalay képviselő úr bevezetőjéből idézve valószínűleg én liberális vagyok, mert pártján vagyok az adócsökkentésnek, de az, amit a magyar mezőgazdasággal, a magyar gazdákkal és a magyar vidékkel műveltek ké t éven keresztül, és amit folytat ez az előterjesztés, úgy gondolom, mindannyiunk számára elfogadhatatlan. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Gőgös Zoltán képviselő ú rnak, MSZP. GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Hát azért szeretném tudni, hogy képviselő úr hol volt, amikor a Torgyán úr tombolt az ágazatban. Hogy én hol voltam? Ott, ahol ezt keményen éreztük. Megkérdezem, mennyi volt az őstermelői értékhat ár, amikor kormányra kerültünk. Megmondom: 250 ezer forint. Mennyi most? 600 ezer forint, képviselőtársam. Mennyi volt a 20 százalékos kedvezményes adózással elszámolható értékhatár? Kettőmillió forint. Megmondjam, mennyi most?
