Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
1454 kezd az értéktőzsde indexe száguldani. Azt gondolom, hogy ez nem helyes megközelítés, annál kevésbé sem, mert minden látszat ellenére a BÉT nagyon is törékeny intézmény. (18.30) Tudjuk, hogy alacsony a kapitalizációja, tudjuk, hogy alacsony a forgalma , és tudjuk, hogy tulajdonképpen a regionális tőzsde létrehozásának folyamatában nagyon szükséges, hogy erősítsük, támogassuk, nemhogy gyöngítsük bizonyos intézkedésekkel. Hamis az az indok, amely a munkajövedelem és a tőkejövedelem egyforma adóztatását ta rtja méltányosnak. A kétféle adónem egyrészt nem állítható szembe egymással, másrészt nehezen összevethető. A tőkejövedelmek megadóztatásánál például figyelembe kell venni, hogy a tőke sokkal mobilabb, mint a munkaerő, ezért a nemzetközi verseny jobban érvényesül. További szempont, hogy még az azonos mértékű adóztatás is a fogyasztást preferálja a beruházásokkal szemben, amely a mai hazai helyzetben az egyensúlyi pozíciók javítását veszélyezteti. Azt is érdemes figyelembe venni, ho gy a társasági adó is tőkeadó, tehát egyszerűen nem igaz az az állítás, hogy ma Magyarországon a tőkejövedelem ne lenne adóztatva. Azután a törvényjavaslatban megfogalmazottak megvalósításával egyszerűen nem alakulna ki egységes adó a tőkejövedelmekre, his zen a kamatjellegű jövedelmek vagy más pénzügyi befektetések adója továbbra is nulla százalék maradna, tehát nem versenysemleges adórendszer alakulna ki a különböző pénz- és tőkepiaci befektetési instrumentumok tekintetében. Azután gondoljuk meg, hogy azok a cégek, amelyek inkább tőzsdei bevezetéssel összekapcsolt részvénykibocsátással finanszíroznák a beruházásaikat, mintsem hogy drága banki hitelt vegyenek fel és eladósodjanak, nehezebb helyzetbe kerülnek, ha a tőzsdéről elriasztjuk a befektetőket. De ebb ől következően ugyanezek a vállalkozások a drága banki hitel felvételével egyúttal rontják is saját versenyképességüket, nyereségüket, és végeredményben kevesebb lesz az általuk fizethető társasági adó is. Nem beszélve arról, hogy tulajdonképpen ha egy ily en nem igazán tőzsdebarát atmoszféra alakul ki, az a régióba befektető külföldi cégeket is elriaszthatja. Tudjuk jól, hiszen 7080 százalékban ők vannak jelen, és a mostani szárnyalás nem utolsósorban az ő jókedvüknek köszönhető. Szó esett arról, hogy épp az öngondoskodó megtakarítókat büntetnénk ezzel az intézkedéssel, akiket pedig szóban mindig mintaként állítunk magunk és az állampolgárok elé. Diszkriminatív ez a lépés azért is, mert ez mintegy 160 ezer hazai kisbefektetőt érint, miközben a tőzsde 7080 százalékban külföldi befektetők vagy betétesek tulajdonában van, legalábbis a jegyzett részvények, és őket ez az intézkedés nem érinti. Itt zárójelben megjegyezném: az a 23 ezer fő, akit állítólag érintene ez az intézkedés, tehát magyarul, hogy csak 23 eze r, és ami szerepel az előttünk lévő tájékoztatóban, az némileg félrevezető adat. Ez a 23 ezer az a részvényes, aki az adott viszonyítási évben éppen értékesítette a részvényét, és éppen olyan volt, aki nyereséget realizált, tehát rá vonatkozik az árfolyamn yereségadó, miközben jól tudjuk, 160 ezer kisbefektető van, aki adott szerencsés esetben - bizonyos szempontból szerencsés esetben - egyszerre mind az árfolyamnyereségadó alá eshetne. Tehát summa summarum azt gondolom, hogy a budapesti tőzsde ma sokkal i nkább támogatásra szorulna, mintsem megszorító intézkedésekre, hiszen a már említett kapitalizáció alacsony színvonala, a bevezetett társaságok kicsiny száma miatt sérülékenynek, törékenynek mondható. És mindehhez, tisztelt képviselőtársaim, mi olyan körny ezetben kívánunk nulla százalékról 25 százalékos árfolyamnyereségadót bevezetni, amikor bizony több erős tőzsdével rendelkező országban, ahol egyáltalán van nyereségadó, éppen a csökkentés irányába mennek. De itt van még egy - erre talán még marad egy kis időm , a törvényben található és nehezen támogatható, általunk legalábbis egyáltalán nem támogatható paragrafus, a 38. §, amely arról intézkedne, hogy a hazai nem pénzügyi vállalkozások kedvét is elvegyük. Ha már a magánbefektetőét elvesszük, akkor a vál lalkozások kedvét is elvegyük attól, hogy szabad pénzeszközeiket a tőzsdére vigyék, és a más vállalkozások, amelyek pedig épp tőkeemeléssel ott
