Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
1452 a mostani sokkal konzekvensebben törekszik olyan változtatásokra, amelyek mögött elvi me gfontolások állnak. Ezek között akad ugyan olyan is, amellyel mi nagyon nem értünk egyet - amiről majd a későbbiekben szólni fogok , de mindez nem kezdi ki annak az igazságát, hogy ez az adómódosítási törvény valóban konzekvens és a maga elvi koncepcióját követi. Először igyekszem röviden arról szólni, ami a vállalkozásokat pozitívan érinti ebben a törvényjavaslatban. Nem az szjaról beszélek, nehogy az a vád érhessen, hogy csak szjaban gondolkozunk, kifejezetten nem arról beszélek, hanem a vállalkozók do lgairól. Nem mondok újat - természetesen már minden elhangzott a mai délután folyamán , hiszen aki a vita nyolcadikkilencedik órájában kerül csak sorra, az kevés újat tud mondani, legalábbis a vállalkozásokat érintő változásokról, de azért talán nem érde mtelen ezeket még egyszer összefoglaló jelleggel elmondani. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi, az áfáról szóló 1992. évi és az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi törvény egyes módosításait foglalnám össze kilenc vagy tíz pon tban, amelyek a versenyképesség javítására és a foglalkoztatás ösztönzésére irányulnak. Ezek a javasolt módosítások alapvetően helyesek és támogatásra érdemesek, különösen előrevivő a kutatásfejlesztés, a foglalkoztatás és a beruházások előmozdítását szol gáló ösztönzők erősítése, illetve bővítése, mivel ezek a nemzetközi versenyképesség szempontjából fontos tényezők lehetnek. (18.20) A vállalkozói szektort érintő, tehát némileg talán önkényesen kiválogatott, általam legfontosabbnak tartott adó- és járulékf izetési változtatások tehát az alábbiak lennének. A helyi iparűzési adó 50 százaléka vonható le az adózás előtti eredményből, az eddigi 25 százalék helyett. Ez teljesen egyértelmű - nem az előbbi vita, az 50 százalék meg a 25 százalék csak véletlenül esik egybe az előbbi értékekkel , itt kifejezetten arról van szó, hogy a társasági adóból vonhatjuk le az eddigi 25 helyett az 50 százalékot. Nyilván a vállalkozókat kedvezően érinti. Azután itt van a legfeljebb öt főt foglalkoztató mikrovállalkozások esetében , hogy a létszám minden egyes fővel történő növelése esetén a minimálbér éves összegével csökkenthető ismét a társasági adó. Azután a tételes egészségügyi hozzájárulás jelentős, 1200 forinttal történő csökkentése, ami most már - igaz, hogy csak november 1től - 2250 forintra fogja levinni azt az összeget, ami nem oly régen még 4500 forint volt, és ez 3,7 millió főre, tehát valamennyi munkavállalóra, foglalkoztatottra kiterjed. Azután az átalányadózás választására jogosító bevételi határ 4 millió forintról 8 millió forintra emelkedik, kiskereskedők esetén pedig 22 millióról 40 millióra. Említeném, a kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységét ösztönzi a törvényjavaslat azzal, hogy lehetővé teszi a szabadalomhasználati és a formatervezési mintaoltalom fenntartására felmerült költségeknek az adóalapból történő levonását, amely 16 százalékos támogatásnak felel meg - nem kevés. Az élőmunkaterhek csökkentését szolgáló új kedvezményként lép be az a lehetőség, hogy az adózó kutatási vagy a kísérleti fejleszté s közvetlen költségei között, továbbá a szoftverfejlesztés tevékenysége vonatkozásában elszámolt bérköltség 10 százalékának megfelelő összegű adókedvezményt vehet igénybe, amit az adóévben és az azt követő három adóévben egyenlő részletekben érvényesíthet. A törvényjavaslat a fejlesztési adókedvezmény rendszerét is módosítja. A K+Ftevékenység ösztönzése érdekében felsőoktatási intézmények, a Magyar Tudományos Akadémia, illetve más költségvetési szerv által alapított kutatóintézet kezelésében lévő területen üzembe helyezett és üzemeltetett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás esetén a fejlesztési adókedvezmény engedélyezéséhez előírt beruházási értékhatárt százmillió forintra csökkenti a jelenlegi egymilliárdról, ami erősíti a kutatóhelyek és a vállalkozások együttműködését,
