Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - MOLNÁR ALBERT (MSZP):
1418 üres államkasszát, rengeteg kifizetetlen számlát a közbeszerzés nélküli autópályaépítésig és a Millenniumi Városközpontig; eladósodott, tönkretett mezőgazdaságot, igazságtala n gyermektámogatást, igazságtalan lakástámogatást, megrövidített nyugdíjasokat - egyszóval romokat. A fogyasztásvezérelt fideszes növekedési pályáról közel másfél év kellett ahhoz, hogy áttérjünk az export- és beruházásvezérelt növekedési pályára. (A Fides z képviselői felé fordulva:) Képviselő úr is nagyon jól tudja, hogy az a gazdasági növekedés, amit önök 6 százalékról leküzdöttek 3 százalékra, jelenleg 4 százalék felett van. Nézzük, hogy mi van ma: felzárkózás van a bérekben, felzárkózás van a nyugdíjakb an, gyorsul a magyar gazdaság, egészséges szerkezetben. Nőnek a beruházások - ezek 10 százalék felett nőnek , élénkül a termelés, szintén 10 százalék felett, gyors exportnövekedés valósul meg, 15 százalék feletti mértékben, képviselő úr, hónapról hónapra mérséklődik az áremelkedés szintje, és ha lassan is, de javul az egyensúly. Csökken az állami újraelosztás - Babák képviselő úrnak mondom külön ; míg 2003ban az adócentralizáció 38,8 százalék volt, ez 2004ben 38,5 százalék, 2005ben pedig 38 százalékra tervezzük csökkenteni. Az állami újraelosztás mértéke a bruttó nemzeti termék százalékában 2002ben 54 százalék volt, 2004ben ez 49 százalékra csökkent, és 2005re 47,6ra kívánjuk csökkenteni. Azt gondolom, hogy ezek pozitív elemek. Szárnyal a tőzsde, st abil a forint; talán túl stabil is a forint az exportálók szempontjából nézve. Nézzük, hogy a 2005ös adójogszabályok mit is tartalmaznak a vállalkozások számára!. A 2005ös adójogszabályok vállalkozásokat érintő intézkedései az élőmunkaterhelés csökkenté sét, a munkahelyteremtés elősegítését, az egészséges szerkezetű, magas szinten fenntartható magyar gazdasági növekedést szolgálják. Először az élőmunkaterhelés csökkentéséről néhány gondolatot. (15.50) Már elhangzott többször, de azért kiemelném a tételes egészségügyi hozzájárulás havi összegének csökkentését, ami 3,7 millió munkavállaló foglalkoztatóját érinti. Ez havonta 1200 forint, és igaz, hogy ez november 1jétől lép hatályba, de 8,9 milliárd forintot hagy a vállalkozóknál. 2005. január 1jétől a rés zmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó arányos tételes egészségügyi hozzájárulás is mérsékli a foglalkoztatók terheit. Nagyon fontos intézkedések lépnek hatályba a foglalkoztatási feltételek javítása érdekében. Foglalkoztatásösztönző hatású lesz a részmun kaidős munkavállalás lehetőségeinek gyarapítása azzal, hogy a gyermek egyéves kora után a gyes mellett is lehetővé válik a munkavállalás. A kis- és középvállalkozásoknál a foglalkoztatás elősegítését szolgálja a fejlesztési adókedvezmény munkahelyteremtő b eruházásokhoz való igénybevétele, mely nagyon kedvező módon, kizárólag létszámnövelési feltétel biztosításával teszi lehetővé, hogy ezek a vállalkozások igénybe vehessék ezeket a kedvezményeket. Kisvállalkozások ezt megtehetik már 30 fő létszámgyarapítássa l, hátrányos helyzetű régióban 15 főnél; középvállalkozásoknál is mindössze 150 fővel, hátrányos helyzetű régióban 75 fővel kell bővíteni a létszámot a beruházási adókedvezmény igénybevételéhez. Azt gondolom, hogy áttörés a mikrovállalkozások számára a fog lalkoztatásnak egy új adóalapcsökkentő kedvezménnyel való segítése; a legfeljebb öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál a létszám minden egy fővel történő növelése esetén a minimálbér éves összegével csökkenthető a társasági adóalap. Számításaink szerint, ha a vállalkozásoknál 10 százalékos létszámfejlesztés valósul meg, ez mintegy 20 ezer munkahellyel fogja gyarapítani a magyar munkahelyek számát. A helyi iparűzési adóban szerepel egy új javaslat, amely szintén foglalkoztatásösztönzést szolgál, amely azt m ondja ki, hogy az adóalapkedvezmény mértéke minden fő létszámnövekmény után 1 millió forint, tehát 1 millió forinttal csökkenthető az adóalap.
