Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1396 privatizációellenes, de az átgondolt, nemzetstratégiai szempontból megfontolt privatizációt hajlandó csak támogatni. Ráadásul itt van egy komoly ellentmondás, hiszen a tavalyi költségvetés, illetve a 2004. évi költségvetés 4. §a úgy rendelkezik, hogy a privatizációból az ÁPV Rt.nél keletkező bevételek ne általános költségvetési vagy finanszírozási célokat szolgáljanak, hanem egy külön szá mlán az infrastruktúrafejlesztés alapjait teremtsék meg. Erről a számláról nagyon keveset tudunk. Ennek a célja tulajdonképpen az állami vagyonvesztés megakadályozása. Úgy tűnik, a kormány mindezt nem veszi komolyan, és ismét tudatosan törvényt sért. A ko rmány nem teljesíti, elhalasztja a NATOban vállalt honvédelmi kiadásokat, vagyis nem növeli a honvédelmi kiadásokat a GDP előírt arányainak megfelelően, amely 2005ben 100 milliárd forint megtakarítást eredményez. Tovább folytatódik az ország eladósítása is. A 2005. esztendei költségvetés újabb 1000 milliárddal tervezi növelni az adósságállományt. A kormány tehát a költségvetés érdemi stabilizálása helyett összesen mintegy 1800 milliárd forint külső forrás bevonását tervezi, és nyilvánvalóan ennél jóval tö bbel terheli a jövőt. Mindezeken felül a kormánynak naiv elvárásai vannak a Magyarországra beáramló európai uniós források mértékét illetően is. A felsorolt peremfeltételek mellett készült el a 2005. évi adótörvény, amely szintén kellően és feltehetően szá ndékosan bonyolult ahhoz, hogy nehéz legyen benne észrevenni az elrejtett taposóaknákat. A tavalyi, a tizenöt esztendő legnagyobb adóemelésének egyik negatív eredménye, hogy Európa legmagasabb áfakulcsait fizetjük meg; új adókat vezettek be, az adóemelések magasak voltak, a járadék- és illetéknövekedések szintén; az adójóváírási megvonások, a megnövekedett infláció következtében az elengedett szja többszörösét fizettük be a költségvetésnek. Ebben az esztendőben is a jól beváltnak tűnő receptet követi a kor mány: engedett valamit az szjaból, és számos helyen adót emelt, az új adókról nem is beszélve. Ha ma valaki összehasonlítja a 2005re tervezett adórendszert a 2002. évivel, a nosztalgia uralkodik el rajta, pedig már akkor is túladóztatott volt az ország. Nem ilyen ígéretek hangzottak el a választások, különösen az európai uniós, európai parlamenti választások előtt, hiszen a kormány azt ígérte, hogy 2005ben csak adócsökkentésről lehet szó. (Dr. Géczi József Alajos: De az nem vált be.) Hát az nem. Miről is szól ez a törvény? A törvényjavaslat 28 törvényt kíván módosítani, az adóalanyok szempontjából nézve túlnyomórészt rossz irányba. A törvényjavaslat értelmében az szja kétkulcsos lesz, 1,5 millió forint éves jövedelemig 18, a felett pedig 38 százalék lesz az adókulcs. Ez a kormány becslése szerint 100 milliárd forint megtakarítást jelent a lakosságnak, ami jó dolog. Az intézkedés jól kommunikálható, és ugyanúgy, mint tavaly, elvonja a figyelmet a többi adóról, adóemelésről. Mégis mi a baj ezzel az új szjat áblával? A változtatás rövid távon örvendetes, hosszabb távon gondolkodva azonban egy rossz szjarendszert jelent. A módosítás nem igazán szolgálja a fennen hirdetett igazságosságot. A változás nem érinti az szjamentességet élvező minimálbéren foglalkozta tottakat. A dolog természetéből adódik ez, de azért érdemes megjegyezni, hogy ők majdnem 1,5 millióan vannak. Ha ehhez még hozzávesszük a 3 millió nyugdíjast, akik szintén nem kedvezményezettjei a mostani szjaváltozásoknak, hiszen nem adófizetők, akkor ez azt jelenti, hogy 4,5 millió ember alapból kiesik - hogy ilyen szlogent használjak - a kedvezményezetti körből, és meglehetősen kevesen maradnak benne. Az e feletti jövedelmek, az átlag körüliek, akik majd kedvezményezettek lesznek, körülbelül 40 ezer for int többletjövedelemhez jutnak. Ez az átlagkeresetűektől kezdve a milliárdosokig bezárólag mindenkire értendő. (13.50) A 38 százalékos kulcsba viszont belecsúsznak - a korábbi ígéretekkel szemben - az átlagbérek, amit a Magyar Demokrata Fórum igazságtalann ak tart. A mai helyzetben különlegesen disszonáns, hogy a kormány igazságos adórendszerről beszél, amikor 38 százalékkal adózik az alsó középosztály, a tisztviselő, a fiatal orvos, a szakmunkás, a kényszervállalkozó, a tanár és minden,
