Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1394 teszünk annak érdekében, hogy átfogó adó- és járulékreform készüljön végre egyszer a Magyar Országgyűlésben. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelettel kérem felszólaló képviselőtársaimat, hogy ne éljenek vissza a jóságommal, és ne toldják meg egy egész perccel a felszólalás idejét. Következik Herényi Károly képviselő úr, az MDFképviselőc soport vezérszónoka. HERÉNYI KÁROLY , az MDF képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Országgyűlés! Két igen jelentős és fontos törvény van a parlament életében minden esztendőben, és a két jelentős és fontos törvé ny közül az elsőt, az adókról és járulékokról szóló törvény tervezetének a vitáját kezdjük meg ma. A másik nagyon fontos, az adókkal összefüggő törvény a következő esztendei költségvetés lesz. A kettő nyilván szorosan összefügg. Az adótörvények tárgyalásán ál nem másról, mint arról döntünk, hogy a kormány, az állam milyen mélyen nyúl az adófizetők zsebébe, mennyi ideig tartja a kezét ebben a zsebben, és mennyi ideig kotorászik benne, hogy onnan minél több pénzt vegyen ki. A költségvetési vita során majd arró l fogunk beszélni, hogy a beszedett pénzekkel hogy él, hogy használja, hogy alkalmazza azt a közjó szolgálatában. Az adótörvényekkel kapcsolatban két fontos igényt kell megfogalmazni. Az egyik a társadalmi igazságosság, a közteherviselés igazságosságá nak a kérdése, és a törvénytervezetet abból a szempontból kell vizsgálni, hogy ennek a kritériumnak vajon eleget tesze. A másik: honnan von el adót az állam, a beszedett adók felhasználásával hogy igyekszik serkenteni a magyar gazdaságot, hogy igyekszik h elyzetbe hozni a magyar gazdaság szereplőit, ami azért rendkívül fontos, mert a jóléti intézkedések forrásait így tudja megteremteni. Nézzük először, hogy a társadalmi igazságosság kritériumának eleget tesze az előttünk fekvő törvényjavaslat, nézzük, hogy milyen mélyen nyúl a zsebünkbe az állam a következő esztendőben, vajon mélyebb lesze a benyúlás, mint az előző esztendőben volt. Azt azért előre kell bocsátanom, hogy az idei esztendő a tavalyi törvénymódosítás kapcsán az elmúlt tizenöt év legdrámaibb ad óelvonó esztendeje volt, adóteher még úgy nem nőtt, mint 2004ben, adóteher még úgy nem sújtotta a magyar társadalmat és a magyar vállalkozókat, mint ebben az esztendőben. És ha ilyen súlyos volt a tavalyi döntések következménye, akkor nézzük, ha a jelenle g érvényben lévő és hatályos törvények alapján számítanánk ki a költségvetésnek a következő esztendei 4 százalékos gazdasági növekedésből adódó többletbevételét, akkor ez mennyi lenne. A 4 százalékos növekedést figyelembe véve nem lenne több 312 milliárd f orintnál. De ha megnézzük, hogy milyen bevételnövekménnyel számol az előttünk fekvő törvénytervezet, akkor azt látjuk, hogy 550, de inkább 600 milliárd forint lesz az a többletbevétel, ami a mostani adótörvények változása miatt fog bekövetkezni, ami terhel ni fogja a magyar társadalmat, az adófizetőket, és nehéz helyzetbe hozza a magyar vállalkozókat. Mielőtt a törvénytervezet részletesebb elemzésébe kezdenék, először engedjék meg, hogy a magyar gazdaság állapotáról ejtsek néhány szót a Magyar Demokrata Fóru m nevében, aztán csak úgy szúrópróbaszerűen nézzük meg, hogy mit tartalmaz a későn beterjesztett költségvetési törvény, hiszen a két törvény együttes értelmezése az adekvát közelítése ennek a problémakörnek; és utána nézzük meg, hogy az adófizetők hogy jár nak ebben, illetve a következő esztendőben, és vajon javule a magyar vállalkozók helyzete e törvény elfogadása esetén. A gazdaság állapotáról meg kell állapítanunk, hogy a makrogazdaság ma is meglehetősen rossz helyzetben van. A fogyasztás 2004. évi jelen tős csökkenése ellenére is magas a költségvetés várható hiánya. Emlékezzünk csak rá, hogy az Országgyűlés által elfogadott tavalyi költségvetési törvény
