Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 11 (172. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
1329 Felmerült a vita során az, hogy az operatív cse lekvés feltételei nem igazán biztosítottak. Az elmúlt alkalommal már próbáltam utalni arra, hogy ha alaposabban elolvassuk az alkotmánymódosító törvényjavaslatot, akkor azt láthatjuk, hogy a megelőző védelmi helyzet kezdeményezése után a kormánynak cselekv ési tere nyílik arra, hogy a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintően törvényektől eltérő intézkedéseket vezessen be, de a társadalmi lét más szféráit érintően erre csak akkor nyíljon lehetőség, ha kétharmados döntéssel kihirdetik a megelőző védelmi helyzetet. Nagyon sajnálom, hogy Simicskó képviselőtársam már nincs itt, és ezt nem azért mondom, hogy a rádióhallgatók figyelmét felhívjam arra, hogy ő már távozott, hanem csak arra utalnék, hogy nem tud már válaszolni nekem a fejtegetéseimre. Mert ő azt állította, hogy a megelőző védelmi helyzet lényegében olyan intézmény, amely ismeretlen NyugatEurópában. Az elmúlt alkalommal már próbáltam jelezni azt, hogy a német alkotmány 80/A. §ában található, amúgy 1968 júniusában jog ilag intézményesített feszült helyzet fogalmilag is és tartalmilag is lényegében egybeesik azzal, amit mi megelőző védelmi helyzetnek nevezünk. És arra is utaltam, hogy a nyugatnémet alkotmány nem ismeri a kétharmados döntéseket, ez esetben azonban kétharm adhoz köti a feszült helyzet kinyilvánítását, nem véletlenül. Megítélésem szerint azonban az igazi vita nem a megelőző védelmi helyzetről folyik, hanem arról, hogy milyen körülmények között lehessen visszaállítani a sorkatonai szolgálati kötelezettséget. E zzel kapcsolatosan visszatérnék az ajánlásban szereplő 7. ponthoz, ahol arról van szó, hogy a sorkatonai szolgálat csak akkor állítható vissza, ha az ország védelme és biztonsága ezt indokolttá teszi. A kérdés azonban az, hogy mikor teszi ezt indokolttá az ország védelmi helyzete és biztonsága. Tudniillik, ha valamiféle fenyegetés áll fenn, mégpedig külső fegyveres támadás veszélye, akkor a megelőző védelmi helyzet lehet a megoldás. Abban az esetben, ha idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszély e áll fenn, akkor nyilvánvalóan a rendkívüli állapot az, amelyik megoldást ad a problémára, és lehetővé teszi a sorkatonai szolgálat visszaállítását. (24.00) De milyen az a fenyegetés, milyen az a biztonsági helyzet, amely nem igényli sem a megelőző védelm i helyzet kihirdetését, sem a rendkívüli állapot kihirdetését, sem pedig a hadiállapot kinyilvánítását? Ilyen helyzet valójában nem állhat fenn, mert ha az ország biztonsága veszélybe kerül, akkor valamelyik jogintézményt alkalmaznunk kell. Azért tartjuk i ndokoltnak saját javaslatainkat - most a kormányra is gondolok természetesen , mert jogi garanciákkal bástyázza körül a sorkötelezettség visszaállítását, egyben beilleszti a visszaállítást az alkotmányos rendszerünkbe. Ha arra gondolunk, amit Vári képvise lőtársam mondott, hogy nincs az az őrült kormány, amelyik indokolatlanul visszaállítaná a sorkatonai szolgálati kötelezettséget, akkor azt is megkérdőjelezhetjük, hogy miért van nagy kétharmadhoz kötve például a rendkívüli állapot kihirdetése, hiszen nincs az az őrült kormány, amelyik megfelelő indok nélkül a rendkívüli állapotot bevezetné. Ugyanakkor kétségtelen az is, hogy az előterjesztett javaslatot magunk is bizonyos szempontból javíthatónak vagy módosíthatónak véljük, így például Keleti képviselőtá rsam a két kétharmad helyett egy kétharmadot is elegendőnek tart, hiszen az már önmagában megfelelő garanciát biztosít a sorkatonai szolgálat indokolatlan visszaállításával szemben. De tovább is mehetünk a gondolkodásban, és akár arról is beszélhetünk, hog y ha az operativitást akarjuk növelni, akkor a megelőző védelmi helyzet kihirdetése esetén is alkalmazhatjuk azokat a jogi megoldásokat, amelyek a rendkívüli állapot kihirdetésével kapcsolatosan ma az alaptörvényünkben megtalálhatóak. Tehát ha nincs arra l ehetőség - bár itt ennek az esélye sokkal kisebb, mint rendkívüli állapothoz vezető helyzet esetén , hogy a parlament összeüljön, akkor a miniszterelnök, a házelnök és az Alkotmánybíróság elnöke megállapíthatja azt, hogy a köztársasági elnök is jogosult l ehet a megelőző védelmi helyzet kihirdetésére. Ez egy gondolatkísérlet volt, ezt még én sem gondoltam alaposan végig, de ha az
