Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 11 (172. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KELETI GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - NYITRAY ANDRÁS (Fidesz):
1318 Én azt hiszem, hogy a döntéshozatali mechanizmusban, ha már erről kell beszélnün k, és hogy milyen gyorsan kellene döntenünk, akkor teljesen elfelejthetjük azt, hogy a 4. cikkely alapján, emlékezzünk vissza, akár Törökország is kérte nem olyan régen a fenyegetettség mértékében a segítséget a NATO többi országától. (23.10) Azt hiszem, h ogy egy felelősen gondolkodó politikus, amikor a honvédségi költségvetésről, magáról a védelempolitikáról beszél, akkor biztosan belegondol abba, hogy ha az önök javaslatát fogadnánk el, ebben az esetben nem rögzítenénk az alkotmányban azt, hogy a sorkötel esség megszűnik, csak esetleg annyit, hogy szüneteltetődik, ebben az esetben maga az intézményrendszer maradna. Ez mennyibe kerülne a honvédségnek jelen pillanatban? Amikor egyik oldalról azt mondják, hogy még több pénz kellene a honvédségbe, még többet er re, még többet arra, emellett viszont szeretnének olyan javaslatokat meghagyni, amiben egy olyan fölösleges intézményrendszert kellene meghagynunk, ami rengeteg pénzünkbe kerülne. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Szintén két percre me gadom a szót Keleti György képviselő úrnak, MSZP. KELETI GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy talán majd a honvédelmi bizottságban le kéne nekünk folytatni egy vitát - nem szakmai kérdésekrő l, de azért nem ártana, ha ott lenne néhány katona, és segítene nekünk eligazodni , hogy mi lehet a hadsereg szerepe egy terrortámadás, terrorveszélyeztetettség esetén, mert én változatlanul azt gondolom, hogy nem a hadsereg az, ami a terrortámadások elle n a leghatékonyabban fel tud lépni. A váratlan terrortámadás következményeinek felszámolásában nyilván tudna segítséget adni, de sajnos az már elég késő lenne. Simicskó úr azt mondta, hogy a kormány, mármint amikor megkapná azt a jogkört, de szeretném bizt osítani, hogy nem járulunk hozzá ehhez az alkotmánymódosításhoz... - hogy ők értékelnék, hogy az ország védelme és biztonsága ezt indokolttá teszie; úgy fogalmazott, hogy amikor veszély fenyegetné vagy támadás érné. A “támadás érné” kategóriája már a rend kívüli helyzet (Dr. Simicskó István: Rendkívüli állapot.) , rendkívüli állapot bevezetését jelenti. Itt szeretnék Dobó képviselő úrnak is szólni ebben a gondolatkörben, hogy például az alkotmány megtalálta a módját annak, hogy egy rendkívüli állapotot hogy lehessen a parlamenttől függetlenül bevezetni, ami azt jelenti, hogy amikor a parlament akadályoztatva van, akkor kinek van jogosultsága ilyen állapot kihirdetésére és a többi. Ha ezen múlna, valószínű, hogy megtalálnánk a módját, hogy hogy lehet minél elő bb összehívni egy parlamenti ülést, és hogy lehet ennek a mechanizmusát mint megelőző védelmi helyzet mechanizmusát beindítani, illetve az alkotmányban is rögzíteni. Köszönöm. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre adom meg a szót Nyitray András ké pviselő úrnak, Fidesz. NYITRAY ANDRÁS (Fidesz) : Köszönöm. Mielőtt bárkiben - például Vári képviselő úrban - kételyek támadnának, hogy honnan vettem én azt, hogy a megelőző védelmi állapot kvázi a terroristatámadás; jelentem, Wiener képviselő úr mondta legu tóbb, amikor a képviselő úr nem volt itt, és azért örültem ennek a definíciónak, mert ez az egyetlen konkrétum, ami ennek a helyzetnek a meghatározásáról eddig született. Az összes többi csak ködöshomályos utaláscsomag, amiből nem derül ki, hogy valójában mire gondolnak. Másodszor: tetszik tudni, hogy miben van benne ez a valaminek az ereje? Rájöttem, mert ma délután láttam a tévében. Ha tetszik emlékezni rá, a MOL Tempo üzemanyag, ahol egy közlekedési
