Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 11 (172. szám) - Mentelmi ügyek: - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke: - ELNÖK (Harrach Péter):
1266 A mentelmi, összeférhetetlenségi és mandát umvizsgáló bizottság H/12111. számú javaslatában azt indítványozza, hogy a Tatabányai Városi Bíróság megkeresésével érintett ügyben az Országgyűlés Keleti György országgyűlési képviselő mentelmi jogát ne függessze fel. Megadom a szót Géczi József Alajosnak , a mentelmi bizottság elnökének, aki szóban kívánja indokolni a bizottság javaslatát. DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS , a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Keleti György képviselőtársunk egy kisbéri ügyben képviselőként visszaélésekre hívta fel a nyilvánosság figyelmét, és ebben az ügyben Kisbér város jegyzője feljelentette. A feljelentés szerint Keleti György a KomáromEsztergom Megyei Hírlapban 2003. június 10én “Szocialista reagálás fideszes vádakra”, v alamint a Magyar Nemzet ugyanez év júliusi számában “Ellenzéki polgármestereket vádolnak a szocialisták” című cikkekben olyan tényállítást tett a feljelentő sérelmére, amely valótlan. Képviselőtársunk elmondta a meghallgatáson, hogy ő felhívta a figyelmet ezekre a visszaélésekre, és feltételes módban fogalmazott. Az ügyhöz hozzátartozik, bár ez a bizottság döntését különösebben nem befolyásolta, hogy időközben az ügyészség vádat emelt az érintett feljelentő és más városi vezetők ellen visszaélés és egyéb má s ügyekben. A mentelmi bizottság október 5én tárgyalta meg ezt az ügyet. A Tatabányai Városi Bíróság eközben egy másik eljárási hibát is elkövetett: anélkül idézte be képviselőtársunkat a bíróságra, hogy közben kérte volna az Országgyűléstő l mentelmi jogának felfüggesztését. Ez elég gyakori hiba volt korábban, mostanában már ritkábban fordult elő, ugyanis a képviselői jogállási törvénynek azt a sorát, ami arról szól, hogy országgyűlési képviselő ellen eljárást indítani csak az Országgyűlés h ozzájárulásával lehet, ezt a bíróság nem vette figyelembe. A bizottság megállapította, hogy a Tatabányai Városi Bíróság megsértette Keleti György képviselőtársunk mentelmi jogát, majd utána, miközben a Tatabányai Városi Bíróság korrigálta ezt a lépését, és a törvényben előírt módon kérte a mentelmi jog felfüggesztését az Országgyűléstől, már tudtuk érdemben tárgyalni magát a mentelmi ügyet is. A bizottság megállapította, hogy Keleti képviselőtársunk közszereplőként hívta fel a figyelmet más közszereplők ese tleges visszaéléseire, és ezért a képviselői felelőtlenség körébe tartozó úton járt el, és ezért felelősségre nem vonható. Felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy időközben, sőt szeptember 28án megszületett az Alkotmánybíróságnak a 34/2004. számú határo zata, ami egy új helyzetet teremt a hasonló mentelmi ügyek értelmezésében. Engedjék meg, hogy ebből másfél mondatot felolvassak. Azt mondja az Alkotmánybíróság legújabb állásfoglalása, ami '96 óta először foglalkozik a mentelmi ügyekkel: “Alkotmányos követ elmény, hogy a képviselői felelősségmentesség kiterjedjen az országgyűlési képviselőnek a képviselőtársát, más közhatalmat gyakorló személyt vagy közszereplő politikust érintő, a közügyek megvitatásával kapcsolatos, értékítéletet kifejező véleménynyilvánít ására is. A mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos eljárás során irányadó alkotmányos követelmény továbbá, hogy közszereplő, politikus becsületének csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használ ata esetében a parlamenti képviselő mentelmi joga kizárólag akkor függeszthető fel, ha a képviselő tudta, hogy a közlése lényegét tekintve valótlan.” Ez megerősíti a bizottságnak azt az ajánlását, amit 6 igennel, 2 tartózkodással és 2 nemmel ajánl az Orszá ggyűlésnek, hogy az adott ügyben képviselőtársunk mentelmi jogát ne függessze fel. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) :
