Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 11 (172. szám) - Dr. Illés Zoltán (Fidesz) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “Hulladékgazdálkodás - mégis kinek az érdeke?” címmel - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. ILLÉS ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. ILLÉS ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás):
1222 Ferenc: Nem, köszönöm szépen. Megvárom a miniszterelnök urat.) A képviselő úr is megvárja a miniszterelnök urat, tőle személyesen kéri a választ. Ez esetben is a második soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia a miniszterelnök úrnak. Dr. Illés Zoltán (Fidesz) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “Hulladékgazdálkodás - mégis kinek az érdeke?” címmel ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Illés Zoltán , a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek. A miniszter úr távollétében, ha a képviselő úr elfogadja, az államtitkár úr válaszol. DR. ILLÉS ZOLTÁN (Fidesz) : Igen, elfogadom. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Megadom a szót a képviselő úrnak. DR. ILLÉS ZOLTÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal számos kötelezettség hárul a hulladékgazdálkodás területére. Így van ez az elektronikai hulladékok esetében is. Egyes becslések szerint Magyarországon évente közel 70100 ezer tonna elektronikai hulladék keletkezik. Nem nehéz kitalálni, mekkora üzletág növekedhet az elektronikai hulladékgazdálkodásból, becslések szerint jó néhány milliárd forintos. A termékdíjtörvény módosításának nyilvánosságra kerülése előtt már meg is a lakult az ElektroWaste Közhasznú Társaság, amely az elektronikai hulladékok piacának szervezését uralja. Az ElektroWaste Közhasznú Társaság vezetője az a Kovács Árpád - volt környezetvédelmi helyettes államtitkár Horn Gyula miniszterelnöksége idején , a ki a jelenleg belügyminisztériumi közigazgatási államtitkár Szilvásy Györggyel és Gyurcsány Ferenccel, a mostani miniszterelnökkel sok évig állt szoros és szerteágazó üzleti kapcsolatban. Cégbírósági bejegyzések sora bizonyítja ezeket a formális üzleti érd ekeltségeket és kapcsolatokat. Államtitkár úr, tisztelettel kérdezem: ön szerint véletlen egybeesése, hogy ez és csak ez a kht. jelent meg az elektronikai hulladékok kezelésének koordinációjában még a törvénymódosítási javaslat előtt? Nem lett volna más j elentkező is erre a piacra? Igaz, hogy a termékdíj bevezetésére korábban is számítani lehetett, de a Környezetvédelmi Minisztérium miért nem tájékoztatta erről az üzleti lehetőségről a széles nyilvánosságot? Én azt vallom, hogy jó is lehet, ha összekapcsol ódik a környezetvédelem a gazdasági érdekekkel, de miért csak az egyesek gazdasági érdekeivel? Ha jó üzlet koordináló közhasznú társaságot létrehozni, márpedig láthatóan többmilliárdos üzlet, akkor miért nem a minisztérium hozza létre az ilyen közhasznú tá rsaságot? És végezetül: államtitkár úr, mit kíván tenni annak érdekében, hogy az elektronikai hulladékok piacán egyáltalán egyenlő esélyekről lehessen beszélni? Mert ami most van, nem más, mint az állami feladatot jelentő koordináció magánkézben lévő társa ság számára történő átjátszása mögöttes kormányzati támogatás által. Ez aztán az üzleti terv! Államtitkár úr, várom a válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : A kérdésre Gombos András államtitkár úr, a Környezetvédelmi é s Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára válaszol. Megadom a szót.
