Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 11 (172. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter:
1195 Tisztelt Országgyűlés! Catóval szemben azzal kezdem a felszólalásomat, hogy mély meggyőződésem, hogy Verespatakot nem szabad elpusztítani. Talán sokan nem tudják, hogy mi is Verespatak, amelynek ma a neve románul szintén nagyon szépen hangzik: Roşia Montană - erdélyi falu. A falu története tele van igazi drámákkal. Trianont követően a falunak el kívánták lopni a nemzetiségét. Ceauşescu alatt el kívánták lopni a falu nyelvét, tudjuk, el akarták lopni annak a lehetőségét, hogy a gyerekeik et taníttassák. És most pedig, amikor az ország az Európai Unió kapujában van, az a fenyegetés néz rájuk, hogy ellopják az otthonaikat, azzal, hogy elpusztítják temetőiket, ellopják a múltjukat, és talán felesleges hozzátennem: ellopják a jövőjüket is. Tön kreteszik a műemlékeiket - nem olyan régen derült ki, hogy római műemlékek is vannak közöttük , és ellopják azt a csodálatos kulturális örökséget, amelyet Verespatak, Roşia Montană ránk hagyna. Miért, tisztelt Országgyűlés? Verespatak olyan talajon épült, amely gazdag aranyban. Lehetne mondani, hogy milyen szerencse az ott élő emberek számára, és ez valóban évtizedekig, talán évszázadokig szerencsének minősült. Mára azonban, a gazdasági fejlődés zászlaja alatt az arany ipari kitermelése olyan óriási mérete ket öltött, amely Verespatak elpusztításához vezethet. Az embereket megfoszthatják attól, hogy visszatérjenek otthonaikba, visszatérjenek falvukba. Néhány idős ember Verespatakon a kamerákba azt mondta, hogy egyetlen vágyuk van: inkább meghaljanak, mintsem hogy ott kelljen hagyniuk szülőfalvukat. Tisztelt Országgyűlés! Tudniuk kell, hogy a verespataki bányatermelés kapcsán egyetlenegy gramm arany előállítása egy tonna vegyileg szennyezett földet hagy hátra. Mindez azt jelenti, hogy a boldogság jelképe, egye tlenegy karikagyűrű elkészítése kettő vagy négy tonna vegyileg szennyezett anyagot hagy maga után. Évente 16 ezer tonna ciánt kívánnak felhasználni, és persze az utókorra hátrahagyni. Tisztelt Országgyűlés! Amikor Verespatakért sírunk, akkor vele együtt sí runk a világ összes Roşia Montanăjáért. És persze fel kell tennünk a kérdést: vajon vane határa annak, hogy a gazdaság fejlődése előtt álló összes akadályt megszüntessük? És amikor ezeken a kérdéseken gondolkodunk, akkor vajon eszünkbe jutnake olyan kérd ések, mint emberi jogok, mint kulturális örökség és mint visszafordíthatatlan és pusztító környezeti értékek? Tisztelt Országgyűlés! A Szabad Demokraták Szövetsége liberális párt, és mint ilyen, a gazdaság fejlődése az egyik legfontosabb célkitűzésünk, de nem minden áron. Éppen ezért, tisztelt Országgyűlés, Magyarország, Románia és Európa minden demokratáját szövetségbe hívjuk annak érdekében, hogy sem Verespatakból, sem pedig a világ egyetlen Roşia Montanăjából ne válhasson Karthágó. Köszönöm a figyelmüket . (Taps a kormányzó pártok, szórványos taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes úr. A kormány részéről megadom a szót Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter úrnak. Miniszter ú r! DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A tervezett aranybánya környékén élők egészsége, a kárpáti táj védelme, a Maros és a Tiszavölgy élővilága szempontjából a Magyar Köz társaság kormánya azt szeretné, hogy egyáltalán ne valósuljon meg a verespataki beruházás. 1997ben kértek engedélyt erre a projektre a beruházók. A magyar hozzáértők előtt 1998 óta ismeretes ennek a beruházásnak a terve. Ennek ellenére magyar kormányzati fellépésre első alkalommal 2002 júliusában került sor. Ekkor az Espooi egyezmény alapján kértünk tájékoztatást a román társtárcától, és azóta rendszeresen, néhány havonta felvetjük az ügyet. Nem tudok úgy
