Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 7 (162. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
113 És valóban, igaza van képvisel ő úrnak, egyértelművé kell tenni jövőre a pedagógusok, az oktatásban dolgozók béremelését is. Ehhez kérem majd a kormánypárti frakciók és az egész Ház segítségét, hogy közösen oldjuk meg ezt a feladatot. Ami pedig a felsőoktatást illeti, a bolognai folyama t beindulásával és egy új felsőoktatási törvény Ház elé hozatalával befejezzük azt a törvényalkotási folyamatot, amelyet a közoktatási, a szakképzési, a felnőttképzési, majd a felsőoktatási törvény módosításával elkezdtünk. Köszönöm szépen a figyelmüket. ( Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Az SZDSZfrakció nevében Gusztos Péter frakcióvezetőhelyettes úr következik napirend előtti felszólalásra: “Demokraták” címmel. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tis ztelt Ház! Szomorúan, de nem meglepődve hallottuk a hírt, miszerint két vezető fideszes politikus, két volt oktatási miniszter köszöntötte tízéves születésnapján a Demokrata című hetilapot. (Dr. Kosztolányi Dénes: Én is ott voltam!) Nem lepődtünk meg, hisz en a Fidesz évek óta erős vonzalmat tanúsít a hazai szélsőjobb meghatározó sajtótermékei iránt. Maga Orbán Viktor, a jobboldal vezére szólította fel híveit a szóban forgó szélsőjobboldali hetilap előfizetésére, de emlékezetes az is, hogy a párt elnöksége a nemzeti gondolat utolsó köztévébeli képviselőjének nevezte azt a műsort, amely műsorában mindenféle elhatárolódó kommentár nélkül adott teret annak a történésznek, aki szerint az 1956os magyar forradalom és szabadságharc valójában nem volt más, mint zsid ó pogrom. Szomorúak vagyunk, mert azt gondoljuk, szégyen és gyalázat, hogy két volt oktatási miniszter dicsér egy olyan, velejéig antiszemita hetilapot, egy olyan sajtóterméket, amelytől minden jóérzésű demokratának fölfordul a gyomra. Személy szerint maga m azért is szomorú vagyok, mert a Demokrata tízéves születésnapi rendezvénye a hazai sajnálatos szokásoknak megfelelően egyházi áldás alatt zajlott; gyakorlatilag nem láttunk az elmúlt tíz évben olyan szélsőjobboldali rendezvényt ebben az országban, ahol n e történt volna meg ugyanez. Szomorúak vagyunk, mert úgy látjuk, hogy a jobboldal meghatározó politikusai a mai napig nem képesek felfogni azt, hogy milyen felelőtlenség a magyar társadalommal szemben az, hogy közösséget vállalnak egy olyan politikai érték renddel, egy olyan politikai világgal, amely minden normális országban a politika perifériáján vagy még azon is kívül kellene hogy legyen. Minden országban van szélsőjobboldali, antiszemita szubkultúra, azonban Magyarországon nem más történik, mintsem az, hogy a magukat konzervatívoknak, mérsékelteknek nevező jobboldali politikusok emelik be a politikai szalonba ezt a politikai szubkultúrát, és ezáltal polgárjogot adnak ezeknek a gondolatoknak. Fideszes képviselőtársaim az imént azt kiabálták, hogy maguk is ott voltak ezen a születésnapi rendezvényen, és ez egy jó újság. Akkor engedjék meg nekem, hogy néhány szót szóljak arról, hogy mi is az a politikai tartalom, amellyel önök közösséget vállalnak. Azt most hagyjuk is, hogy a Magyar Demokrata főszerkesztőjét nemrég jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Mécs Imre rágalmazásáért. Inkább idézzük fel azt, hogy a lap egy korábbi számában terjedelmes összeállítást szentelt a Budapestet '4445ben védő náci és nyilas csapatoknak, Európa hőseiként állítva be őket. Idézzük fel inkább azt, hogy önök közösséget vállalnak egy olyan hetilappal, amely rendszeresen közöl a holokausztot relativizáló vagy a holokausztot tagadó írásokat. Ebben a lapban olvashattuk azt, hogy a Hitlerjugend aranybetűkkel írta be a nev ét a német történelem dicsőséglapjaira, és olyan megdöbbentő kijelentésekkel is találkozhattunk, miszerint az egykori koncentrációs táborokban található gázkamrák egyike sem eredeti építmény, valamennyit a háború után építették a győztesek,
