Országgyűlési napló - 2004. évi nyári rendkívüli ülésszak
2004. június 21 (159. szám) - Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
51 A bizottság 11 tagja közül 10 igennel és 1 tartózkodással szavazott a tárgysorozatbavételkor, az általános vitára való alkalmasságot 10 képviselő igen szavazatával támogatta. A javaslat nem előzmény nélküli, valóban, mint az előterjesztő említette, négypárti tárgyalások indu ltak. A négypárti tárgyalások közel három hete zárultak le. Két fő eleme van magának a törvénynek. Az egyik az európai uniós képviselők átvilágítását tartalmazza, a másik pedig a törvény időbeli hatályát kívánja kiterjeszteni. A bizottsá gi vita során egyértelművé vált, hogy kényszerhelyzetben vagyunk. Kényszerhelyzetben vagyunk azért, mert kilenc nap múlva maga a törvény hatályát fogja veszteni. Úgy fogja hatályát veszteni, hogy nemcsak az uniós képviselők átvilágítását nem lehet ez alatt megtenni, hanem a törvény eredetileg előírt feladatait sem, így ezen idő alatt nem kerülhet sor például teljeskörűen sem a bírák, sem az ügyészek átvilágítására. Döntési helyzetben vagyunk, és érdemben csak akkor tudunk a helyzeten valamit orvosolni, ha a Házszabálytól való eltéréssel ez alatt a rövid idő alatt törvényt fogadunk el. Tekintettel arra, hogy a Szocialista Párt ehhez nem járult hozzá, így egyetlen lehetőségünk van: akkor tudunk ma döntést hozni, ha ehhez módosító javaslat nem érkezik. A javasl at maga szükséges - a bizottsági vitában kiderült , azonban nem elégséges, mert további számos kérdést még orvosolni kell. Orvosolni kell például azt a kérdést, hogy a rendelkezésre álló idő nem elegendő a törvényben foglalt feladatok elvégzésére. Az előt tünk levő javaslat ezt a határidőt december 31éig terjeszti ki, ami egyértelműen a feladatot végző átvilágító bírák szerint nem elegendő. Az idő esetleg olyan esetekben lehet elegendő, ahol az eljárás zökkenőmentesen halad, és kizárólag adminisztratív fel adat történik, tehát semmilyen adatnyilvántartási rendszerben nem keletkezik adat. Probléma akkor van, ha valamelyik átvilágítandó személyre adatot találnak, és érdemi eljárás, érdemi mérlegelés, esetleg további személyek meghallgatása válik szükségessé. Ezért úgy gondolom, hogy a törvénynek egy nagyon fontos problémáját nem oldjuk meg. Nem kezeli megfelelően a beterjesztett törvény a bírák megválasztását sem. Eddig a nemzetbiztonsági bizottság jelölése alapján az Országgyűlés döntött, itt most “a Legfelső bb Bíróság elnökének javaslata alapján az Országgyűlés határozott időre megerősíti a bírákat” fordulat áll, ami számos kérdést és nehéz alkalmazhatóságot vet fel, azon túlmenően, hogy ez országgyűlési döntést igényel. Nincs megoldva a törvény hatályát vesz tő időben a jogorvoslat lehetősége sem, hiszen ahol eljárások indultak, jogorvoslati lehetőség biztosított. (14.40) Abban az esetben, ha az átvilágító bírák testülete megszűnik, nincs, aki perben részt vegyen, ezért megfosztódik a jogorvoslattól, aki egyéb ként ezzel élni szeretne. Összefoglalva, a törvény alkalmas arra, hogy az európai uniós képviselőket átvilágítsa, ugyanakkor számos megoldásra váró kérdést is felvet. Azonban ez a javaslat, mivel a törvény hatályát december 31ig kiterjeszti, lehetőséget a d arra, hogy a hátralévő időben ezeket pótoljuk, és olyan törvény szülessen, ami az elvégzendő feladatokkal összhangban áll. Ezért a magunk részéről támogatjuk, és a nemzetbiztonsági bizottság jelentős többséggel támogatta mind a tárgysorozatbavételt, min d az általános vitára való alkalmasságot. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni ötperces időkeretben. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt n em látok. Megkérdezem Göndör Istvánt, kíváne válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Nem kíván.
