Országgyűlési napló - 2004. évi nyári rendkívüli ülésszak
2004. augusztus 27 (160. szám) - Az állami tulajdonban lévő társaságok privatizációjáról, a tulajdonrészek gyors, átgondolatlan és felelőtlen értékesítésének leállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - ÉKES JÓZSEF (MDF): - ELNÖK (Harrach Péter): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP):
269 megvan, ez az MVM. Hogy nem politikai kérdés, amit most mondok - nagyon megörültem neki , a mai Népszavában találtam meg ezt a cikket. “Szükség van egy erős nemzeti villamos társaságra” - ez a Népszavának egy összeállítása, amely nem vádolható kifejezetten jobboldali elfogultsággal, a szakma véleményét hozták le egy kifejezetten baloldali, legalább szociáldemokrata újságban. Igenis nagyon fontos az MVM állami kézben t artása. Nemcsak forintokról van szó, hanem pontosan az ellátás biztonságáról, és hogy az árak elviselhetőek legyenek, mert a piac és a multinacionális cégek a profit maximalizálásában érdekeltek; nem az ellátásbiztonságban és nem abban, hogy alacsonyak leg yenek az árak, ezért még egyszer mondom: nem pénzről, hanem 10 millió ember ellátásáról van szó. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van! - Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Folytatjuk a kétperces felszólalásokat. Ékes Józsefé a szó, MDF. ÉK ES JÓZSEF (MDF) : Nagyon köszönöm a szót, elnök úr. Talán az MSZP képviselőitől kérdezném, hogy mondjuk, amikor a privatizáció teljes egészében befejeződik, képesek lennéneke olyan döntést hozni a parlamentben, hogy vizsgáljuk meg, hogy ki milyen mértékben érintett a privatizáció előnyeiből. Balga és buta az az ország, amely a stratégiai ágazatát teljes egészében privatizálja. Ezt nem most mondom, ezelőtt négy évvel is ugyanezt mondtam ebben a parlamentben. Hiszen, ha megnézzük a francia vagy a finn példát vagy akármely más ország példáját, a stratégiai ágazatot egyik ország sem kívánta privatizálni, hanem működtetésre kiadta. A kettő között óriási nagy különbség van. Ami szomorú ebben az országban, hogy ma nem fogalmazódott meg, hogy mit kívánunk Magyarorsz ág esetében mint stratégiai ágazatot a későbbiek folyamán fejleszteni, melyek a nemzeti kincseink, nemzeti értékeink, hiszen ha veszünk egy Ajkakristályt, és ha megnézzük, hogy Európában hány kristályüvegipari üzem maradt meg, akkor azt hiszem, mindenki szomorú lenne. Ugyanaz a kérdés, mondjuk, Hollóháza esetében, de ahogy a herendi porcelánnál a tulajdoni viszonyt annak idején megoldották, talán ezt másutt is meg lehetett volna oldani. Tehát fölteszem a kérdést, hogy ki milyen mértékben lesz majd érintet t a privatizáció során. Eszembe jut, amikor az Európai Parlament márciusi ülésén az ír közlekedési miniszter azt mondta, hogy nagy hibát követtek el, amikor Írországban privatizálták a vasutat, hiszen az Európai Unió fejlesztési iránya is megpróbál abba az irányba hatni, hogy a jelenlegi európai uniós kamionszállítmányozásnak legalább 40 százalékát vasúti szállításra helyezzék át, és itt uniós forrásokhoz is hozzá lehet jutni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Majd később, a következő két percben ezt kívánom folytatni. ELNÖK (Harrach Péter) : TataiTóth András képviselő úr, MSZP! TATAITÓTH ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Révész Máriusz úr fölvetette a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációjá t. Ez komolyabb kérdés annál, mintsem hogy kétperces hozzászólásban érdemben lehetne ezzel a jelentős nemzeti értékkel foglalkozni. Ugyanakkor a két percben szeretném egy mai érdekes jelenségre fölhívni a figyelmet. A mai tárgyaláson a népakarat, amikor pé ldául a sorkatonaságról volt szó, akkor egy populista dolog volt a Fidesz oldaláról, amikor a népakarat a privatizáció, tehát a Fidesz jelenlegi céljaival szemben felmutatható, akkor egy nagyon figyelemre méltó dolog. Melyik a jó privatizáció és a rossz pr ivatizáció? Erről a fiatalkorom egyik igazgatójának a definíciója jutott eszembe, amikor a kompromisszum és a megalkuvás közötti különbségről beszélgettünk. Azt mondta: “Megmondom én nektek, hogy van ez. A jó kompromisszum az, amit én szoktam kötni, a mega lkuvás pedig az, amit ti csináltok.” Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
