Országgyűlési napló - 2004. évi nyári rendkívüli ülésszak
2004. augusztus 27 (160. szám) - Az állami tulajdonban lévő társaságok privatizációjáról, a tulajdonrészek gyors, átgondolatlan és felelőtlen értékesítésének leállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP):
264 semmilyen privatizáció nem volt. Én egy ilyenben dolgoztam 19 évig, egy kiválóan működő céget, végig nyereséges céget adtak oda úgy ismeretlen tulajdonosoknak, ugyanis nem tudjuk, kik a tulajdonosok, mert nem azok, akik ott ülnek, ez biztos, mert a cég nem úgy működik, mint ha valós tulajdonosok vezetnék. Én ott élek és tudom. Mondják itt Bólyt, sorolják, hogy milyen érték. Dalmandról esetleg, ha hallhatnánk valami hasonlót, mondjuk, a vetőmagüzemről, annak a méneséről meg egyebekről. Uraim, hol van a dalmandi rt.? Mikor fogják annak az árát az önök által kinevezett privatizátorok kifizetni, ha egyáltalán ki fogják fizetni? Mert ahogy Tóth képviselőtársam mondta, ha a földtörvény változik, akkor a végén ők fognak pénzt kapni majd a husz adik év végén, hogy megvehették Dalmandot például. Uraim, miről beszélgetünk? Miről beszélünk? Herényi képviselőtársam is megmondta, hogy az ÁPV Rt.nél lévő képviselőjük megállapította, hogy teljesen korrekt előkészítése volt az agrárcégek privatizációján ak, nyilvánosan, nem az MFBnél, hanem az ÁPV Rt.nél. Uraim, ha ilyen óriási üzlet volt Bóly, ott volt, nyílt versenytárgyalás volt, közbeszerzés által meghirdetett vagyonértékelés alapján, miért nem vásárolták meg, ha ennyire megérte? Ki tiltotta meg önö knek például? Ki tiltotta meg? Harminc jelentkező volt a tíz cégre, és így is csak hat kelt el. Ez teljesen életszerű, tehát egy normális privatizációnál nyilván van olyan, ami nem kel el, uraim! Miről beszélünk? Miről beszélnek önök? (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Lengyel Zoltán képviselő úr, Fidesz! LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm szépen. Örülök, hogy Gőgös képviselő úr előttem szólt, úgy látom, hogy kemény tárgyi tévedésekben él. Nekem át kellett élnem egyébként, mint az egyik agrárcég igazgatósági elnökének, hogy az ÁPV Rt. MSZPs delegáltja meglátogatta az egyébként nyereséges céget, és közölte a társaság vezetésével, az a céljuk, hogy rávegyék az ÁPV Rt. vezetését, hogy az összes veszteséges és jegyzetttőkearányosan nem ele gendő nyereséget termelő társaságot eladják, ezt kikényszerítsék az ÁPV Rt. vezetéséből, azért, mert ez az állam számára rossz befektetés. Nos, ennyit az ajándékozásról. Akik akkor egyébként ezt a 12 agrárcéget megvették, azok jelentős hitelt vettek a nyak ukba, és azt becsülettel törlesztik. (Derültség és közbeszólások az MSZP soraiban: Egy fillért nem kellett fizetni érte! - Nézzél meg már egy szerződést!) A másik lényeges kérdés az agrárcégeknél pedig, hogy nem tudom, ki nem mondott igazat. (Zaj, közbeszó lások.) Németh Imre miniszter úr, amikor azt mondta, hogy a magyar mezőgazdaságban nincsen gond, és az aszály ellenére aki jól gazdálkodik, az nyereségesen gazdálkodik; hogyan történhetett meg, hogy a tíz, állami tulajdonban levő, eddig folyamatosan jól mű ködő társaság jelentős veszteségeket halmozott föl 2003ban? (Zaj, közbeszólások.) Ki hazudott? Ki nem mondott akkor igazat, képviselő úr? Aki azt mondta, hogy nincsen semmi gond, vagy pedig aki azt mondja, hogy természetes dolog, hogy az Abaúji Charolais Rt. 1333 százalékos negatív eredményt produkált 2001hez képest? (Zaj.) Valaki ebben a dologban csúsztat, valaki ebben a dologban nem mond igazat, és igaza van azoknak a képviselőtársaimnak, akik azt mondják, hogy ezek azok a társaságok, akik magukban hord ozzák azokat a nemzeti értékeket, amiket halálos vétek eladni, privatizálni és nem állami kézben tartani. Megfelelő gondoskodás és megfelelő irányítás mellett ezek a társaságok nyereségesen tudnak működni. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Har rach Péter) : Kárpáti Zsuzsa következik, MSZP. KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hallgatom itt a vitát most már egy ideje, és úgy érzem magam, ahogy így kívülállóként nézem és hallgatom a vitát, hogy vizet
