Országgyűlési napló - 2004. évi nyári rendkívüli ülésszak
2004. augusztus 27 (160. szám) - Az állami tulajdonban lévő társaságok privatizációjáról, a tulajdonrészek gyors, átgondolatlan és felelőtlen értékesítésének leállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - ROGÁN ANTAL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
249 felelősséggel végzi azt a privatizációs munkát, amit, felteszem, önök is hasonló szándékkal igyekeztek végezni. Amivel viszont adósak a kormányok: belátható időn belül el kell végezni a privatizációról szóló számadást, be kell mutatni az o rszágnak, hogy az elmúlt évek alatt mi történt. És még egy dolgot: mindig lesz az államnak vagyona, vállalkozói vagyona is és az ország működéséhez szükséges kincstári vagyona is. Ezt a vagyont átláthatóan, hatékonyan kell kezelni és működtetni, amiben ter mészetesen lesznek időnként eladandó vagyontárgyak és időnként visszavásárlandó vagyontárgyak is. E vagyontömeg kezeléséről törvényt kell alkotni, ezt a törvényt bizony el kell készíteni. Tisztelt Ház! Az elmondottakból, remélem, kiviláglik, hogy a szocial ista frakció a privatizációt mint a gazdasági rendszerváltás egyik alapvető technikáját, fontos ügynek tekinti az ország gazdasága, az emberek boldogulása szempontjából. Ez egy olyan folyamat, amelyben együtt van jelen a tanulás, a döntés, a siker és a sik ertelenség. De nem tudjuk elkerülni! Frakciónk több módosító javaslatot nyújtott be a határozati javaslathoz annak érdekében, hogy az ne egy aktuálpolitikai és hamis tételeket tartalmazó, hanem egy komoly, a kormány számára érdemi és számon kérhető feladat ot adó határozattá válhasson. Ezek hasonlítanak a Papcsák képviselő úr által elmondott javaslatokra is, csak azt nem értem, hogy akkor miért nem azt írták le a határozati javaslatukban. Ebből ugyanis kitűnhet majd, hogy a magyar parlament a magyar privatiz ációról felelősen és bölcsességgel tárgyal, gondolkodik és dönt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Rogán Antalnak, a Fidesz képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képvi selőnek. ROGÁN ANTAL , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! Csiha Judit azzal kezdte a hozzászólását, hogy ha az ember végig akarja gondolni, hogy valamibe miért is vágott bele, és most már nem emlékszik rá, akkor húzódjon félre egy sötét sarokba. Én ugyan nem tartozom az idős emberek közé, de még emlékszem arra, amikor 1995 tájékán, ha nem is egy sötét, hanem egy Bajor Sarokba valóban félrehúzódott három ember, egy b izonyos Boldvai elvtárs, egy bizonyos Virág elvtárs, egy bizonyos Tocsik Márta, és valóban megbeszélték, hogy miért is gyűlnek össze, és ebbe bukott bele Csiha Judit előző miniszterelődje, Suchman Tamás, az MSZPSZDSZkormány első privatizációs minisztere. Hát így indult az MSZPSZDSZes privatizáció. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Rosszul emlékszel!) Ha az ember alaposan végignézi az előző három ciklus privatizációs döntéseit, akkor azt az érdekességet is felfedezheti egyébként, h ogy a 2002ig tartó időszakban, bár valószínűleg az első kormánynak lett volna a legtöbb lehetősége arra, hogy érdemben olyan privatizációs döntéseket hozzon, amelyek valóban nem az állami tulajdonkörbe tartozó vagyon értékesítéséről szólnak, és ennek a se gítségével, mondjuk, komoly bevételre tehessen szert, ennek ellenére nem 1990 és '94 között keletkezett a legtöbb privatizációs bevétel, hanem 1994 és 1998 között. Tehát a legtöbbet az első baloldali kormány privatizálta a rendszerváltozást követően Magyar országon, az a kormány, amelyet Horn Gyula vezetett, és amelynek pártjai - ugyanúgy, ahogy a mostani koalícióban - az MSZP és az SZDSZ voltak. Tehát Magyarországon a baloldali kormányok szeretnek privatizálni. Hogy miért szeretnek privatizálni, az persze n agyon jó kérdés. Általában, amikor emberek erről egymás között beszélgetnek vagy éppenséggel politikai elemzők is, azért föl szokott merülni természetesen az általános szempontok mellett, mint hogy gazdasági hatékonyság, célszerűség, ésszerűség, amit önök is szoktak itt hangoztatni, piacgazdaság és még sorolhatnám, amellett el szokott hangzani két olyan szempont, amiről önök már nem beszélnek, de a politikai elemzők meg az
