Országgyűlési napló - 2004. évi nyári rendkívüli ülésszak
2004. augusztus 27 (160. szám) - Az állami tulajdonban lévő társaságok privatizációjáról, a tulajdonrészek gyors, átgondolatlan és felelőtlen értékesítésének leállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. DRASKOVICS TIBOR pénzügyminiszter:
242 összefüggő reprivatizációt, visszaállamosítást, de gondolhatunk itt az egyébként ismert Regionális Fejlesztési Holding Rt. befektetései re vagy akár a Bábolna tevékenységére is. (18.00) Összefoglalóan: azt gondoljuk, hogy a határozati javaslatban foglaltak a közakaratot tükrözik, és kérjük önöket, hogy vizsgálják felül eddigi álláspontjukat, támogassák a javaslatunkat, és kérjük a kormányt , hogy sürgősen állítsa le a privatizációt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a kormány álláspontját ki kívánja ismertetni ötperces időkeretben. Megadom a szót Drasko vics Tibor pénzügyminiszter úrnak. DR. DRASKOVICS TIBOR pénzügyminiszter : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! A Magyar Köztársaság polgárai a rendszerváltáskor a magántulajdonon alapuló piacgazdaság mellett döntöttek. A magántulajdonon alapuló piacgazdaság mellett döntöttek, és úgy gondolom, ezt a döntést soha nem látott szélességű társadalmi konszenzus alapozta meg. Ennek a társadalmi konszenzusnak az egyik tükröződése volt az, hogy az elmúlt másfél é vtizedben politikusok hosszú sora - lényegében pártállástól függetlenül - a privatizáció mellett foglalt állást. Úgy gondolom, hogy kevés jobb megfogalmazása volt a privatizáció szükségességének, mint a következő gondolat: “Egy biztos: ha polgári állapotok at kívánunk teremteni ebben az országban, akkor privatizálni kell.” Ezt Boross Péter miniszterelnök mondta 1994 márciusában. Szerintem igaza volt. Nem azt mondta - és ebben is igaza volt , hogy egy darabig privatizálni kell, vagy hogy amíg mi privatizálun k, addig ez jó (Derültség az MSZP soraiban.) , hanem azt mondta, hogy privatizálni kell. Úgy gondolom, hogy a kormány 2002 óta folytatott privatizációs politikája és gyakorlata ennek az elvnek és társadalmi konszenzusnak felel meg. Ennek megfelelően a benyú jtott határozati javaslatot a kormány nevében én gazdaságilag ésszerűtlennek, jogilag abszurdnak, politikailag pedig képmutatónak tekintem, és úgy gondolom, hogy érdemben annak tartalmával nem lenne célszerű, ha az Országgyűlés foglalkozna. Gazdaságilag és szerűtlen, mert olyan feltételezésekre épít - bevételi kényszer, őrült rohanás , amik nem felelnek meg a tényeknek, ráadásul nem ad választ arra a kérdésre, hogy miért kellene az államnak az erőforrásait lekötni olyan vállalatokban, ahol magántulajdonosok is szívesen lekötnék az erőforrásaikat, és miért ne fordíthatná az állam ezeket az erőforrásokat más olyan célra, amit viszont mások helyette nem tesznek meg. Jogilag abszurd, mert arra szólítja fel a kormányt, hogy ne tartsa be a törvényeket. Úgy gondolo m, nem lenne célszerű, ha az Országgyűlés ebbe a hibába esne. Csak zárójelben megjegyzem: '98 és 2002 között mód lett volna e törvények módosítására, ha az akkori kormánytöbbség nem úgy ítélte volna meg, hogy helyesek és célszerűek ezek az azóta is érvényb en lévő és alkalmazott törvények. Politikailag pedig többek között azért tartom képmutatónak, mert korábban elhangzottak ilyen nyilatkozatok: “A fiatal demokraták gazdaságpolitikájának legfontosabb alapelve, hogy az államnak a jelenleginél is jóval kisebb szerepet szabad csak vállalnia a gazdasági folyamatok közvetlen irányításában.” Ezt Orbán Viktor mondta 1993ban, és úgy folytatta: “Fontos és drámai feladat a privatizáció felgyorsítása, a magángazdaságok arányának növelése.” Többek között elmondta '93 no vemberében, a közüzemi vállalatok - például a MOL és a Magyar Villamos Művek esetében - nem tartják szükségesnek a többségi állami tulajdon megőrzését. Lehetne hosszan sorolni az idézeteket. Képmutató azért is, mert éppen az agrártársaságok esetében zajlot t le egy erősen vitatható privatizációs folyamat.