Országgyűlési napló - 2004. évi nyári rendkívüli ülésszak
2004. augusztus 27 (160. szám) - Az állami tulajdonban lévő társaságok privatizációjáról, a tulajdonrészek gyors, átgondolatlan és felelőtlen értékesítésének leállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz), a napirendi pont előadója:
240 Köszönöm szépen Göndör Istvánnak, hogy végighallgatott, és köszönöm szépen elnök úrnak is a lehetőséget. (Taps az ellenzéki oldalon.) (17.50) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. A benyújtott módosító javaslatokra figyelemmel a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára későbbi ülésünkön kerül sor. Az állami tulajdonban lévő társaságok privatizációjáról, a tulajdonrészek gyors, á tgondolatlan és felelőtlen értékesítésének leállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az állami tulajdonban lévő társaságok privatizációjáról, a tulajdonrészek g yors, átgondolatlan és felelőtlen értékesítésének leállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája a lezárásig. Papcsák Ferenc és Rogán Antal képviselők önálló indítványát H/10918. számon kapták kézhez. Megadom a szót Papcsák Ferenc k épviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, tízperces időkeretben. DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz) , a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ily késői órán a p arlamentünk ülésnapján nagyonnagyon sokan és nagyon szép számmal tisztelték meg ezt az ülést. Ez is bizonyítja, hogy milyen fontos kérdésről fogunk ma beszélni. Azzal a gondolattal kezdeném, hogy a privatizáció a gazdaság, a nemzetgazdaság működőképességé nek, működésének megkerülhetetlen eleme volt a rendszerváltozáskor, tehát nagyonnagyon fontos folyamat volt, megkerülhetetlen kérdés volt, és azt gondoljuk, hogy ez azonban egy sajátos történet, különösen akkor és oly módon, ha a vállalkozói vagyon magáno sítási folyamatát vizsgáljuk meg. A bevezetőben, a gondolataim első sorában picit visszamennék a múltba. Amikor a rendszerváltozás a privatizációt érte, mintegy 1850 állami vállalat volt, és ebben a csomagban a könyv szerinti érték szerint mintegy 1700 mil liárdnyi vagyona volt a magyar államnak. Ha a piaci szempontokat tekintjük, a privatizálandó vagyon mértéke 2500 milliárd forintot tett ki. 2002re az állami vagyon mértéke mintegy 200 vállalkozásra csökkent, a privatizáció derékhada pedig a Hornkormány i dőszakára esik, az összes bevétel mintegy 50 százaléka abban az időszakban realizálódott. Sajátos történet volt ez, sajátos tapasztalatokkal. Azonban egy új korszakhoz érkeztünk, a Medgyessykormány egy rövid nyári időszakához, ami a határozati javaslatunk benyújtását szakmai szempontok szerint is mindenképpen indokolja. A javaslattal összefüggő érvelés előtt azonban meg kell vizsgálnunk a privatizáció környezetét. Rögzítenünk kell, hogy a privatizációra, a magánosítás folyamatára európai uniós elvárás, köt elezettségünk nincs. A gazdasági helyzet azonban Magyarországon olyan feszítő jelenleg, hogy nagyonnagyon súlyos bevételi kényszerben van, nagyonnagyon fontos, hogy az állam bevételeket szerezzen. Miből másból tudna az állam pluszbevételeket szerezni? A még meglévő állami vagyon értékesítéséből. Mi azonban ezt elítéljük.
