Országgyűlési napló - 2004. évi nyári rendkívüli ülésszak
2004. június 21 (159. szám) - A kormány által a Magyar Távközlési Részvénytársaságnak juttatott fejlesztési adókedvezmény a Medgyessy Péter kormányfő fia cégének - a Magyar Távközlési Részvénytársaságtól kapott - százmilliós nagyságrendű megbízása közötti összefüggéseket vizsgáló ... - ELNÖK (Harrach Péter):
124 részt veszek az ülésen, nem ülök a miniszteri bársonyszékben, de teljes felelősséggel figyelem mindazt, amit önök elmondanak. Ez egyébként nem is feltétel, csak azért mondom, hogy a rádióhallgatók tudják, a vizsgálóbizottság felállításáról foly ik a tárgyalás. Szeretném az adókedvezménnyel kezdeni. Elképesztőnek tartom azt, ami most itt folyik. Az adókedvezmény kérdéséről az Orbánkormány idején döntött az Országgyűlés. Azért kellett az adókedvezményről törvényben dönteni, mert a befektetők, a be ruházók korábbi kedvezményezése az európai uniós csatlakozást követően nem volt fenntartható. Egy olyan szabályrendszert alakított ki az akkori többség - egyébként, ha jól emlékszem, akkor pontosan ezt az akkori ellenzék is megszavazta , hogy a törvényben rögzítjük azokat a feltételeket, amely feltételekkel - az adókedvezménnyel - a beruházók élni tudnak, és ezt követően meghatározott feltételek fennállása esetén a kormány közvetlenül dönt arról, hogy ki milyen feltételekkel tud adókedvezményhez jutni, de a kormánynak nincs mérlegelési lehetősége abban az esetben, hogyha a feltételeket a beruházók kielégítik. Most ezt úgy beállítani, tisztelt képviselőtársaim, az ellenzéki oldalon, hogy itt valamilyen gesztust gyakorol a kormány bármilyen befektetővel szemb en, ez egyszerűen akkora csúsztatás, és akkora elképesztő tájékozatlanságról adnak tanúbizonyságot a képviselők, hogy nem nagyon tudok ettől nagyobbat elképzelni. Vagy tudják, vagy tisztában vannak azzal, hogy miről szól a történet, de ezt megpróbálják úgy beállítani, hogy valamilyen ellenérték fejében a kormány itt különböző fejlesztési adókedvezményeket biztosít. Még egyszer szeretném rögzíteni: még az előző ciklusban törvény formájában egy jó országgyűlési döntés született arról, hogy segíteni kell azoka t a beruházásokat, beruházókat fejlesztési adókedvezménnyel, akik valamilyen nagy összegű és a törvényben meghatározott feltételek szerinti beruházást hajtanak végre. (19.30) Egyébként ezt egy olyan cég hajtotta végre, amelyik nem állami tulajdonú. Valamik or volt állami tulajdonú, de ezen is túl kell lenni; a Matáv ma nem állami tulajdonú cég. Joggal teszi fel bárki is a kérdést, vajon közérdekű adate az, ha egy nem állami cég egy másik nem állami céggel köt szerződést; fel lehet, sőt fel is kell tenni ezt a kérdést. A közérdekű adat fogalmát önök 2002 előtt nem ismerték. Nem akarták, hogy akkor beszéljünk közérdekű adatokról, amikor az állam kötött szerződéseket különböző magáncégekkel, amelyek pedig a köz érdeklődésére kifejezetten számot tarthattak volna . Akkor azt mondták, hogy ezek mind üzleti titkot képeznek, ezek mind személyes adatok, ezekről ne beszéljük. Most, amikor a közérdekű adat fogalmát az úgynevezett üvegzsebtörvény megteremtette, a közérdekű adat fogalmát megpróbálják kiterjeszteni magáncég ek és magánszemélyek, magántársaságok viszonyára. Jelzem, hogy ez nem megy. Ha ezt önök ki akarják terjeszteni ilyen irányban, akkor - megmondom őszintén - nagyon rosszat tesznek a befektetőkkel, azokkal a magáncégekkel, amelyek Magyarországon piacot látna k, mert meglehetősen komoly jogbizonytalanságot idéznek elő azzal, hogy olyan kérdésekre keresnek választ, amikre meggyőződésem szerint nem kereshetik, mert nem számítanak közérdekű adatnak. Ha a jogállami kereteket tiszteletben szeretnénk tartani, akkor m indenképpen tiszteletben kell tartani az üzleti titok fogalmát és a személyes adatokról szóló törvény előírásait. Jó, hogy képviselő asszony tette fel a kérdéseket, mert megpróbálom párhuzamba állítani, hogy milyen kérdéseket feszeget ezzel a vizsgálóbizot tsággal. (Lengyel Zoltán: Hogy lesz a mészkőből kénsav!) Képviselő úr, az kőkeményen közérdek! Az kőkeményen közérdek, hogy az állami pénzből megvalósított beruházások esetében mi történik, milyen minőségi problémák vannak. Az közérdek! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) De, tegyük fel, arra állítanánk fel vizsgálóbizottságot, hogy elszámoltatjuk Mátrai Márta képviselő asszonyt, hogy ugyan mondja már meg… ELNÖK (Harrach Péter) :
