Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 31 (138. szám) - A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz):
2063 Tehát azt gondolom, hogy ezek az új támogatási formák mindenképpen pozitívak, és egyre több vállalkozás számára teszik lehetővé különböző támogatások igénybevételét. Amit nagyon fontosnak tartok, hogy ez a törvényjavaslat egyértelműsíti azt, hogy egy kis- és középvállalkozás több különböző pályázaton is részt vehet. Azt gondolom, az elmúlt időben voltak ezzel problémák, ha valaki valamit igénybe vett, mert lehet, hogy mást nem vehetett igénybe; ez most taxatíve rögzíti, hogy egy kis- és középv állalkozás több különböző forrásra is pályázhat. A kormányzati feladatok számomra nagyon pozitívan jelezték vissza azt, hogy ez a kormány igenis, foglalkozik ezzel a vállalkozói körrel. Van azért néhány problémám, majd erről beszélni fogok, de alapvetően a z nagyon jó, hogy a különböző törvényeknél el kell készíteni, modellezni kell, hogy az adott törvény módosítása milyen hatással van a kis- és középvállalkozói körre. Azt gondolom, hogy ez nagyon pozitív előrelépés. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy a Kö zponti Statisztikai Hivatal és az APEH gyakorlatilag minden évben adategyeztetést végez, és megbízható adatokat szolgáltat erről a körről. Higgyék el, hogy nagyon keveset tudunk ennek a körnek a tőkéjéről, feltőkés… (Dr. Sümeghy Csaba: Feltőkésítéséről!) - na, ez nekem is egy “útelágazás” lesz. (Derültség. - Dr. Sümeghy Csaba: Ismerős szöveg?) Ismerős. A szervezeti forma tehát, amely a vállalkozásfejlesztési tanácsban fog megtestesülni, azt gondolom, nagyon jó kezdeményezés. Amikor végigolvastam, hogy ebben kik vesznek részt: gyakorlatilag az összes miniszter, az országos kamarák, helyettesük, meghatalmazott személyek, az összes Iposz, Kisosz, Áfeosz, Okisz, MGYOSZ, VOSZ s a többi, és tanácskozási joggal még egy csomó bankszövetség, kutatásitechnológiai tan ács - ezt mindenki el tudta olvasni. A lényeg tehát az, hogy itt egy nagyon nagy kör fog részt venni. Én magamról tudom, hogy akkor hatékony egy tanácskozás, hogy ha ott viszonylag korlátozott számú személy vesz részt, kíváncsian várom, hogy egy ilyen 405 0 fő közötti grémium mire tud jutni. Mindenesetre az nagyon pozitív, hogy mindenkit igyekeztünk ebbe belevenni, és az, hogy évente négyszer kötelező lesz összeülniük. A negyedik fejezet az értelmező rendelkezéseket tartalmazza. Mint tudjuk, minden törvény mindig az életbe léptetésével és a működtetésével hozza meg azt, hogy mire lehet használni. Nagyon fontos, hogy mit értünk egyéni vállalkozó alatt, mit értünk közvetett tulajdonos alatt vagy szomszédos piac alatt, ezek itt tisztázódnak. Azt gondolom, hogy folytassuk le a vitát, és megkérem képviselőtársaimat, hogy jobbító szándékú módosításaikkal segítsék e törvény mielőbbi hatálybalépését. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Sümeghy Csaba, a Fidesz képviselője. DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz) : Kedves Képviselőtársam, Molnár Albert! Nem változott a véleményem, hogy ön ért a gazdasághoz, ezért vagyok szomorú, mert ha csak egy politikus enyhe kilengésének tekintettem volna az ön mondását a S zéchenyitervvel és a GDPvel kapcsolatban, akkor ez megbocsátható lenne, de egy szakember szájából nem. Szeretném ott kezdeni, hogy önök nagyon érdekes politikát folytatnak. Amikor uralkodásuktól kezdve a GDP ugrásszerűen csökken, akkor a külső recessziós behatásoknak tekintjük, amikor a Fidesz idejében csökkent, holott a recesszió pontosan 2001ben kezdődött, amire ön volt szíves hivatkozni (Göndör István: 2000 év végén!) , ebben az esetben ez a Fideszkormány rossz Széchenyitervi politikájára vezethető vissza. Molnár Úr! A Széchenyiterv nemcsak a GDPnövekedést kellett hogy szolgálja, hanem számtalan olyan dolgot, amit nem tudok két percben felsorolni: a lakásépítést, a munkahelyteremtést, az ország villamosenergiahálózatának ellátását, a vál lalkozók biztonságát, és így tovább.
