Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 8 (129. szám) - Az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról szóló jelentés elfogadásáról és a szükséges kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - PICHLER IMRE (MDF): - ELNÖK (Harrach Péter): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
986 elhatároznám a bezárásukat, majd a központi költségvetéshez fordulnék, hogy ezt a másfél milliárdocskát tessék kedves lenni nekem ideküldeni. Én t ehát úgy gondolom, hogy ez - nem vitatva a javaslat jó szándékát - megvalósíthatatlan. Nem jogilag megvalósíthatatlan, hanem kivitelezhetetlen, mert hiszen nincs az a polgármester, aki az intézményeire jelen pillanatban fordított összeget, ha azt más forrá sból megigényelhetné vagy meg tudná pályázni, ne fordítaná szívesebben helyi fejlesztésekre. Ezzel bizony minden polgármester és minden képviselőtestület így van. Ami az összevont tanulócsoportokban való oktatásra való felkészülést illeti: nekem ezzel kap csolatban az a fenntartásom van, hogy én az összevont tanulócsoportban való oktatást egy kényszerűségnek és szükséges rossznak tekintem. Nem gondolom azt, hogy ezt hosszú távon fönn kellene tartani, és ennek megfelelően nem gondolom, hogy erre pedagóguskép zés keretében külön föl kellene készíteni a pedagógusokat. Én sokkal inkább annak örülnék, ha az intézményrendszer úgy alakulna át és stabilizálódna az államtitkár úr által említett demográfiai egyensúly beálltakor, hogy az összevont tanulócsoportokra nem lesz szükség, mint annak, hogy még 3040 évig erre képzett pedagógusok tanítsanak ilyen iskolákban. Köszönöm. ELNÖK (Harrach Péter) : Pichler Imre kétperces felszólalása következik. PICHLER IMRE (MDF) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nem akartam hozzászól ni, már be is raktam a mikrofont a kispadba, de én úgy gondolom, hogy a VII. kerület volt polgármestere nem sokat járhatott ilyen kisiskolákban. Pontosan azért állítom ezt, mert az előbb olyan véleményt hallottunk, amivel vitatkoznom kell. Hiszen itt nem a rról van szó, amit Lezsák képviselő úrral képviselünk tulajdonképpen, hogy ezeket a célzott pénzeket esetleg útra vagy valami másra lehessen fölhasználni az önkormányzatnak, hanem pontosan arról a jóhiszemű álláspontról, amely szerint egy polgármester azt akarja, hogy mentse meg az iskoláját. Nemcsak a polgármesterről van szó, hanem az egész településről, hiszen itt annyira kis iskolákról van szó, ahol 8an, 16an vagy 20an járnak ezekbe az intézményekbe. Ezért javasoljuk mi azt, hogy legyen lehetősége arr a, hogy tényleg fönntarthassa ezt a kisiskolát a település. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Lezsák Sándoré a szó. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Szabó Zoltán Képviselő Úr! Ön k imondta azt a mondatot, amitől nagyon tartottam, hogy a részben osztott vagy éppen osztatlan iskolák szükséges rosszak. Tessék tudomásul venni az európai valóságot! NyugatEurópában is vannak részben osztott általános iskolák, Ausztriában is vannak ilyen t anintézmények, és nem tartják szükséges rossznak, egyáltalán nem, hanem megfelelő, speciálisan képzett pedagógusok tanítanak ezekben az iskolákban, ahol egyenlő arányban tanulnak tovább, jutnak el egyetemre. Nem lehet szükségmegoldás egy gyereknek az iskol a - neki a megoldás. Ő egyszer lesz elsős, egyszer lesz másodikos, harmadikos, negyedikes, és így tovább. Emberi jogi kérdés is az iskola, kedves Szabó képviselő úr, egyenlő lehetőségeket, feltételeket kell biztosítani. S tessék elhinni, hogy lehet ott is minőségi munkát végezni, és lehet nagyon rossz munkát végezni egy nagyüzemi, hatalmas létszámú iskolában. Éppen Szabados államtitkár úr hívta fel erre az általános vitában több alkalommal a figyelmet. Nagyon kérem képviselő urat, hogy tartózkodjon az ilyen jelzőktől, kifejezésektől, hogy bizony ez szükséges rossz, mert azok a szülők, akik nem arra kényszerülnek, hanem mert olyan helyen laknak, meg mert jól érzik magukat, mert úgy vélik, hogy az a tanító valóban minőségi munkát végez, tanítja a gyereküket sz ámolni, írni,