Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 8 (129. szám) - A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP):
973 kiadványokat tankönyvkén t használni, amelyek nem jóváhagyott tankönyvek, véleményem szerint nem szabad, tehát ez törvénytelen működést eredményezne. A törvény végig tankönyvről beszél, olyan tankönyvről, amely szerepel a tankönyvjegyzékben vagy nem szerepel a tankönyvjegyzékben. A tankönyvjegyzékben nem szereplő könyv is átesett az akkreditáción, és kell hogy rendelkezzen olyan tartalmi tulajdonságokkal, amelyek alapján tankönyvként alkalmazható. Azt gondolom, hogy ne szabályozzuk azt, hogyan lehet az iskolában a bóvlit, a tanköny vvé nyilvánítási folyamaton át nem esett kiadványokat használni, mert erre egyszerű a válasz: a normálisan, törvényesen működő iskolában olyan kiadványokat nem szabad a gyerekek kezébe adni, amelyek nem estek át az akkreditáción, nem estek át a tankönyvvé nyilvánítás folyamatán. Csak arra vonatkozik a törvény, hogy akkor, hogyha a tankönyvjegyzékben nem szerepel a tartalmilag egyébként megfelelő tankönyv, abban az esetben, ha mondjuk, az ára még egyszer akkora, mint amekkorát a miniszter helyesnek vagy még elfogadhatónak tart, és akkor a szülők hozzájárulásával az ilyen kiadványt, amely egyébként tankönyv, be lehet vinni az iskolába, de ne vigyünk be az iskolába olyan kiadványokat - és azt gondolom, hogy ez ne is legyen közöttünk vita , amelyek ellenőrizetl enek, és nem tudjuk, hogy milyen minőséget képviselnek. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Le ne üljön, képviselő úr, mert most jön az ötpercese! Nincs más jelentkező ugyanis. Öné a szó. TATAITÓTH ANDRÁS (MSZP) : Tisztelt Országgyűlés! Három módosító javaslatot találnak az ajánlásban, a 21., a 22. és a 23. számút. Ezekből, ahogy ígértem, bizonyos választ kaphatnak jó néhány felvetésre. A 21. pontban szereplő módosító indítványom mindössze egy kiegészítés. Ez a szakasz azzal foglalkozik, hogy milyen fel tételek esetén jogosultak, a rászorultságot figyelembe véve, a családok az ingyenes tankönyvellátásra. Ide egy kiegészítést javaslok fölvenni. A kiegészítés az, hogy a tankönyvek - szól a szöveg - ingyenesen álljanak rendelkezésre, normatív kedvezmények - eddig az eredeti szöveg, ide jön a javaslatom , “ha erre a tanuló, illetve a szülő a család szociális helyzete alapján igényt tart”. Tehát ne akarjon az állam segítséget adni olyan családnak erőszakkal, ha a család erre nem tart igényt. Ez az első megjegy zésem. A 22. pontban az igénylőlapot vezetné be ez a szakasz, mégpedig az oktatási miniszter összeállíttatna egy olyan tankönyvigénylő lapot, amelyet az országban minden iskolában egységesen lehetne használni, amely megfelel mindenféle adatvédelmi és más t örvényes követelménynek, és ezen az igénylőlapon tüntetné fel az iskola számára az igénylő szülő mindazokat az adatokat, amelyek alapján az ingyenes tankönyvellátásra vagy kedvezményre igényt tart. Abban az esetben, ha nem a valóságnak megfelelő adatokat s zolgáltatna, akkor az iskolai szmsz károkozási rovata szerint - ezt nem írtam bele, de kell hogy legyen egy ilyen része minden iskola szmszének , aszerint lehet eljárni. Még a 22. pontra visszatérve egy gondolat erejéig: az igénylőlaphoz semmiféle tovább i igazolás benyújtására nincs szükség. Fölvetették képviselőtársaim, hogy sok esetben akadályozza a kedvezményhez való hozzájutást, hogy az igazolás beszerzése olyan megoldhatatlan feladatok elé állítja a családot, hogy emiatt nem tudják igénybe venni az i ngyenes tankönyvellátást vagy a kedvezményes tankönyvellátást, tehát ehhez nem kellene igazolást csatolni. A 23. pontban nem lenne köteles, mert az eredeti beterjesztett törvényjavaslatban a szülő tulajdonképpen kötelezve van az igényjogosultság igazolásár a, de itt bejelentéssé szelídülne ez a fejezet, és a működés úgy nézne ki, hogy az iskola begyűjti a szülőktől az igénylőlapokon a tankönyvtámogatás iránti igényeket, és azoknak, akik az előző, tehát a törvényjavaslatban szereplő feltételeknek, nevezetesen tartósan beteg, sajátos nevelési igényű, három- vagy többgyermekes családban él, egyedülálló szülő által nevelt, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, illetve
