Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 8 (129. szám) - A mezőgazdasági termékek kereskedelmi többletkészletezésével kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF):
948 ügyekről.” Mi úgy gondoltuk, hogy ennél azért bővebb magyarázatra lett volna szükség, ami a későbbiekben igazolódott is. Ami a törvény alanyi hatályát illeti: a törvény azt mondja ki a 2. § (2) bekezdésében, hogy a törvény végrehajtási rendeletét azokra kell alkalmazni, akik a 230/2004es EKrendeletben közzétett kockázatelemzési szempontok figyelembevételével piaci szereplőnek minősülnek. Példá ul egy egyszerű mezőgazdasági termelő, akinek tulajdonában kukorica van, készlettulajdonosnak minősülhet. Számunkra ez még mindig nem tisztázódott. Tehát ez a törvény nem határozza meg, hogy kik a törvény alanyai, hanem ennek a meghatározását egy kormányre ndeletre bízza. Tekintettel arra, hogy a magyar alkotmány szerint kötelezettségeket csak törvény állapíthat meg, azt, hogy ki ennek a törvénynek az alanya, nem lehet kormányrendeletben, hanem ebben a törvényben kellene szabályozni. Ilyen módon ez a törvény az alkotmányos előírásoknak nem felel meg. Ugyanakkor nem látható tisztán az sem, hogy milyen termékekre fog vonatkozni a törvény. Dr. Gárdosi Péter az FVM részéről a termékkörrel kapcsolatban elmondta, amit a miniszter úr is említett, hogy amikor az Euró pai Unió szakbizottsága tárgyalta ezt a témát, ők már akkor kifogásolták, hogy egyáltalán Magyarországra és a többi csatlakozó országra is ilyen széles körben hirdették meg ezt a rendelkezést. Kifejtette továbbá, hogy az előttünk, '95ben csatlakozó ország ok esetében ebben a vonatkozásban milyen intézkedéseket hozott az Európai Unió. Azt állapították meg, hogy Ausztria vonatkozásában csak rizsre, mazsolára, olívaolajra határoztak meg ilyen termékkört. Finnország vonatkozásában rizsre, narancslére, dinnyére és kajszibarackra, valamint kökényre, Svédország vonatkozásában pedig a rizsre határozták meg. Az a meggyőződésünk, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat nem felel meg a csatlakozási szerződésben foglaltaknak. A csatlakozási szerződés 4. melléklete, jogi aktusok és egyéb okmányok tervezete 4. fejezetének - mezőgazdaság - 2. pontja azt mondja, hogy az új tagállamok területén a csatlakozás időpontjában szabad forgalomban lévő, olyan magán- vagy állami termékkészleteket, melyek meghaladják a rendes átvihető k észleteknek tekinthető mennyiséget, a tagállamoknak a saját költségükre meg kell szüntetniük. Ezzel szemben az előttünk fekvő törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy a készlettulajdonos kötelességére történne meg ezeknek a készleteknek a kivonása a piacról. Ez nyilvánvalóan ellentétes a csatlakozási szerződésben foglaltakkal. Úgy kerültünk ebbe a helyzetbe, hogy megkötöttük a csatlakozási szerződést, és utána az Európai Unió villámsebességgel elkezdte magából ontani a különböző bizottsági rendeleteket. Ha eze ket valaki elolvassa, alig fogja tudni összerakni, hogy miről szól az egész. Tehát a csatlakozási szerződés megkötése óta az Európai Unióban végbement jogalkotási folyamat szerintünk ellentétes a csatlakozási szerződésben lefektetett elvekkel. Mivel az a v éleményünk, hogy ezek a jogszabálytervezetek, illetve az Európai Unióban végbement jogalkotási folyamat ellentétes a csatlakozási szerződéssel és Magyarország érdekeivel, ezért ezt a törvényjavaslatot 10 nem szavazattal nem támogattuk. Köszönöm a figyelmet . (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig a képviselői fölszólalásokra került sor, 1010 perces időkeretben. Először megadom a szót az írásban jelentkezett Medgyasszay László képviselő úrnak, a Demokrata Fórum részéről. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Látszólag egy technikai törvényről van szó, amelyet az előttünk fekvő törvényjavaslat 1. §ában felsorolt közösségi rendeletek alapján k ell megalkotnunk. Ezen megközelítésben nem is lenne más dolgunk, mint hogy, amennyiben egy korrekt és a vonatkozó, említett rendeletek alapján jól kodifikált javaslatról van szó, megnyomjuk az igen gombot. Azonban a törvényjavaslat elemzése során az abban foglaltakat összevetve a csatlakozási szerződésben,
