Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 8 (129. szám) - Döntés név szerinti szavazással a tárgysorozatba-vételről - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - SISÁK IMRE JÁNOS (MDF):
918 Dr. Vojnik Mária: nem. Warvasovszky Tihamér: nem. Dr. Wekler Ferenc: nem. Dr. Weszelovszky Zoltán: igen. Dr. Wiener György: nem. Zatykó János: nem. Zuschlag János: nem. Zsigó Róbert: igen. ELNÖ K (dr. Deutsch Tamás) : Kedves Képviselőtársaim! A szavazatok összesítéséig a további határozathozatalokkal folytatjuk munkánkat. (A jegyzői székben dr. Vidoven Árpádot Németh Zsolt váltja fel.) Tisztelt Országgyűlés! Az MDF képviselőcsoportja az Országgyűl és döntését kérte Sisák Imre és más képviselők, MDF, által T/8830. számon benyújtott, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatának tárgysorozatbavételéről. (17.40) Megkérdezem, az előt erjesztők részéről ki kíván felszólalni ötperces időkeretben. (Jelzésre:) Megadom a szót Sisák Imre MDFes képviselőnek. (A jegyzői székben Nagy Nórát dr. Világosi Gábor váltja fel.) SISÁK IMRE JÁNOS (MDF) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtárs aim! Az előzőekben tárgyalt önálló törvényjavaslat gyakorlatilag azt volt hivatott elkerülni, hogy a gyermek vállalása ne jelentsen automatikusan szegénységi rációt egy családban, hiszen a gyes összege minden egyes szülő nőt megillet. Tisztelt Képviselőtár saim! A néhai kormányok 1985ben vezették be, a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló törvény keretein belül, a gyermekgondozási díjat. Ez az ellátás azt volt hivatva szolgálni, hogy egyre több gyermeket vállaljanak a szülők. Tudjuk, tisztelt kép viselőtársaim, hogy a gyessel ellentétben a gyermekgondozási díjban csak az az édesanya részesülhet, aki munkaviszonnyal rendelkezett, mielőtt szülni ment volna. Tisztelt Képviselőtársaim! Már 1989ben arról beszélt a szocialistaszabad demokrata kormány v olt egészségügyi, szociális és családügyi miniszter asszonya, Csehák Judit - idézem : “1989ben a gyed korhatárát ki fogjuk terjeszteni a gyermek kétéves koráról a gyermek hároméves korára.” Én úgy gondolom, hogy miután közel 15 év telt el ezen kijelentés óta, és miután a gyermekgondozási díj a gyermeknevelés szempontjából rendkívül fontos intézmény, ezért ténylegesen tárgyalnia kellene a magyar parlamentnek erről az indítványról. Ha esélyegyenlőségről beszélünk, hiszen a kormány népesedéspolitikai koncepc iója is erről szól, ez a vezérlőelve, akkor olyan családpolitika kell, amelyik esélyegyenlőséget biztosít a magasan képzett és a kevésbé képzett nőknek egyaránt. Olyan családpolitika, amely nem tekinti gazdagnak a tanárnőt, a mérnököt vagy a pályakezdő orv ost, hanem azokat az intézkedéseket is továbbfejleszti, amelyek elsősorban ennek a széles rétegnek a gyermekvállalását ösztönzik, gyermeknevelését könnyítik. Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1987. évi LXXXIII. törvény módosításának, amelyet több MDFes képvis előtársammal együtt nyújtottunk be, a 42/B. §a, amely - még egyszer szeretném idézni - arról intézkedne, hogy a gyermekgondozási díj a gyermek kétéves kora helyett a gyermek hároméves koráig járjon, pontosan ezt az esélyegyenlőséget biztosítaná. Miután mi ndannyian azt szeretnénk
