Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 16 (122. szám) - Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt egyezmény tizenharmadik, a halálbüntetés minden körülmények között történő eltörlésére vonatkozó jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általá... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GURMAI ZITA, a külügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Harrach Péter): - MÉCS IMRE (SZDSZ): - ELNÖK (Harrach Péter):
88 A jegyzőkönyvet az Országgyűlés a 63/2003. számú határoz atával megerősítette, az erről szóló okiratot a Magyar Köztársaság képviselője az Európa Tanács főtitkáránál letétbe helyezte. A törvényjavaslat Magyarország vonatkozásában nemzetközi jogi szempontból a 2003. november 1jén hatályba lépett jegyzőkönyv kihi rdetésével annak a belső jogrendszerbe történő beillesztését szolgálja. Mindezek alapján tisztelettel kérem önöket, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Gurmai Zitának, a külügyi bizottság előadójának. DR. GURMAI ZITA , a külügyi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A február 16ai ülésén a külügyi bizottság megtárgyalta a törvényjavaslatot, és azt egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta. (Taps az MSZP sora iban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Most a képviselői felszólalások következnek. Elsőként Mécs Imre képviselő úrnak adom meg a szót. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Rendkívül fontos lépéshez értünk: kihirdetjük azt a határozatot, amely a halá lbüntetést minden körülmények között tiltja, békében, háborúban - óriási lépés ez. Amikor eljutunk ide, akkor emlékezzünk meg tisztelettel a magyar Alkotmánybíróságról, amely Alkotmánybíróság 1990ben alkotmányellenesnek minősítette a halálbüntetést, és te hette ezt azért is, mert köztársaságunk első elnöke, Göncz Árpád, miután beiktatták őt, bejelentette, hogy ő a halálraítélteknek mindenképp kegyelmet fog adni, és ezzel azt az átmeneti időszakot is kivégzésmentessé tette, amely a Harmadik Köztársaság létre jötte és az Alkotmánybíróság rendkívül fontos döntése között történt. (18.50) Azért is fontos ez, mert még jobban megerősíti azt az alapvető emberi jogi és humanitárius döntést, hogy Magyarországon semmilyen körülmények közö tt nem lehet embereket kivégezni, nem szabad embereket kivégezni. És végre elhárult az akadály attól, hogy a készülő magyar alkotmányba bekerüljön az élet kioltásának az általános és végérvényes tilalma. Amikor két ciklussal ezelőtt az alkotmány előkészíté sével foglalkozott egy különbizottság, akkor ezt még nem tehették meg, ez a posztulátum nem kerülhetett be az alkotmányba. Márpedig egy társadalomnak, amely élő emberekből áll, az élet tisztelete, az élet kioltásának a tilalma a lehető legfontosabb alapvet ő posztulátuma, ami nélkül valójában nem élhetünk. Különösen fontos ez ma, amikor tudjuk jól, hogy emberek saját életüket sem kímélve más emberek százait pusztítják el. Úgy gondolom, hogy példamutató, és a kihirdetéssel immár végérvényesen tiltott lesz Mag yarországon törvény által az emberi életnek a kioltása. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Jelzésre:) Államtitkár úr nem kíván válaszolni az elhangzottakra. Tisztelt O rszággyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, részletes vitára nem kerül sor, a törvényjavaslat elfogadásáról kell döntenünk. Megkérdezem, vane ezzel kapcsolatban bárkinek észrevétele. (Nincs ilyen jelz és.) A határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4én kelt egyezmény
