Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - Jelentés az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról, valamint az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról szóló jelentés elfogadásáról és a szükséges kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati... - PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - JAUERNIK ISTVÁN, az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság társelnöke:
829 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy gondolom, hogy egy olyan napirendi pont végére értünk, amely - még akkor is, ha egyetértek Pánczél képviselő úrral, hogy sok újat nem hozott, körülbelül ismertük egymás álláspontját, véleményét - azért mindenképpen hasznos volt. Lehet, hogy maga a jelentés hasznosabb tanulmány, hasznosabb anyag, mint majdan a parlamenti jegyzőkönyv olvasása. Nagyon röviden szeretnék egykét dologgal foglalkozni. Először is nagyon fontosn ak tartom, hogy szóba hozzam, hogy “A kormánypárti képviselők megállapításai és javaslatai” részbe sajnálatos hiba csúszott. A 19. oldal 6. pontjában van egy zárójeles mondat, amely arra irányul, hogy Cegléd, Hatvan, Pápa, Szentendre valamennyi középiskolá ját átadta a megyének. Ebben a felsorolásban helytelenül szerepel Pápa önkormányzata, ahol történt megyei önkormányzatnak történő iskolaátadás, de nem valamennyi intézményét adta át Pápa. Ennyi helyesbítést kellett hogy elmondjak. Juhos Katalin képviselő a sszony úgy fogalmazott, hogy velem ellentétben ő a jelentést nagyívű és jó anyagnak tartja. Szeretném megnyugtatni a képviselő asszonyt, hogy ezt az anyagot én is nagyon jónak tartom, sőt azt is mondom, hogy büszke is vagyok erre az anyagra, nemcsak a szín vonala miatt, hanem azt gondolom, hogy valamennyien, akik ebben a vizsgálóbizottságban dolgoztunk, büszkék is lehetünk, hogy letettünk az asztalra olyan anyagot, amelyet jól lehet tovább hasznosítani. Sok vizsgálóbizottság nem jutott el idáig, nem jutott e l odáig, hogy jelentést tegyen a parlament elé. Én most egy kicsit optimista is vagyok, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése ezt a jelentést el is fogja fogadni. Tehát jónak tartom ezt az anyagot, büszke is vagyok rá. Azt a véleményemet viszont továbbra is fenntartom, hogy az lett volna az igazi, és arra kapott a vizsgálóbizottság felhatalmazást, hogy egy jelentést tegyünk az asztalra. Ez nem sikerült, ez nem jó dolog, és úgy gondolom, hogy erre nem lehetünk büszkék. Pósán képviselő úr néhány dolgot kifo gásolt a jelentés kormánypárti részével kapcsolatban. Ezeket az észrevételeket meghallgattam, természetesen nem értek egyet az ön észrevételével, de el kívánom mondani - bár valószínűleg ezt ön tudja , hogy magához a jelentéshez nem lehet módosító indítvá nyt benyújtani. Azt a jelentést vagy elfogadja a Ház, vagy nem fogadja el. Talán két dologgal hadd foglalkozzam befejezésképpen, ami talán fontos, és a vita során nem egészen sikerült kidomborítani. Az egyik a jogsérelem és az érdeksérelem kérdése. A vitáb an abban volt ellentétes vélemény, hogy milyen gyakoriak a jogsérelmek. Én azt az álláspontot képviseltem, hogy egyre kevésbé gyakoriak a jogsérelmek, és általában az érdekképviseletek, szülői szervezetek ma már kikényszerítik a jogszerű döntéseket, és eze ket a jogszerű intézkedéseket. Remélem, a tendencia ebbe az irányba megy, és igazam lesz, hogy ha ma még elő is fordulnak jogsértések, egyre kevesebb ilyen történik. Az érdeksérelem kérdésében viszont, úgy gondolom, nincs vita közöttünk. Én ma má r azt is merem állítani, hogy minden esetben, amikor iskola bezárására vagy óvoda bezárására, átszervezésére, összevonására, átadására sor kerül, akkor minden esetben történik valamilyen érdeksérelem. Ezek az érdeksérelmek jelentkezhetnek a tanulók részérő l, amikor messzebbre kell menni, be kell illeszkedni új csoportba, másik tanító néni és a többi. Jelentkezhetnek a szülőknél, jelentkezhetnek a pedagógusoknál. Mindig megjelennek foglalkoztatási problémák is egy ilyen intézkedés során. Tehát érdeksérelem v an, nem lenne helyes, ha ezt bárki is tagadná. Az a fontos kérdés, hogy az érdeksérelmekkel szemben az előnyök hogyan viszonyulnak. (22.10) Ha az előnyök számosabbak, abban az esetben azt gondolom, hogy mindenképpen vállalni kell a döntéseket, vállalni kel l az intézkedéseket. Lehetnek az előnyök számosabbak, remélem, hogy jobb körülmények közé, jobb feltételek közé kerülnek a gyerekek, remélem, hogy jobb oktatási, nevelési ellátásban részesülnek a gyerekek. Igaz, hogy ennek ára van, de ha az előnyök számosa bbak, akkor azt gondolom, hogy az érintettek és a lakosság is megérti az intézkedést.
