Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - Jelentés az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról, valamint az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról szóló jelentés elfogadásáról és a szükséges kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati... - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (Mandur László): - PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz):
812 Köszönöm szépen. Akkor megkérdezem, ki kíván két percben felszólalni, mielőtt megadom a szót az előre jelzetteknek. Lezsák Sándor, Magyar Demokrata Fórum, két percben. Parancsoljon! LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm szépen, elnök úr. Gusztos Péter képviselőtársam megszólítására mondom, hogy több olyan módosító javaslatunk van, amely nemcsak időpontokról szól. Tehát érdemi javaslatoknak tekintem, és mindenképpen majd a részletes vitában ezt részletezzük, és nagyon kérem a támogatásukat, de nem tarto m szükségesnek most ezeket felolvasni. Valóban az általános vita szabályai szerint haladjunk tovább. Köszönöm szépen. (20.50) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Amennyiben nincs több kétperces per pillanat, akkor az írásban elő re jelzett felszólalónak, Pánczél Károly képviselő úrnak, a Fideszképviselőcsoportból, tízperces időkeretben megadom a szót. Parancsoljon! PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Napirendünk előtt azo n gondolkodtam, hogy vajon tudunke egymásnak újat mondani iskolabezárási ügyben. Miután hallottam önöket, és azt is tudom, hogy én mit fogok mondani, azt kell mondjam zárójelben, hogy nem. Hiszen az oktatási bizottság ellenőrzési albizottságában tavaly ta vasszal kezdtük el a téma feltárását, kérdéseket intéztünk az érintett minisztériumokhoz, meghallgattuk az érdekképviseleti szervezeteket, önkormányzati szövetségeket, iskolafenntartókat és szülői szervezeteket. Majd az itt összegyűjtött tapasztalatainkat átadtuk a megalakult eseti vizsgálóbizottságnak, ahol Lezsák és Jauernik társelnök urak vezetésével szinte ugyanazok a politikusok foglalkoztak tovább a bezárások, összevonások, átszervezések ügyével. Tudom, hogy melyik kormánypárti politikus fogja azt mo ndani, és már mondta is, hogy nincs és nem is beszélhetünk iskolabezárási hullámról, az átszervezéseket, ahol vannak, ott elsősorban a demográfiai okok váltják ki. És önök is tudják azt, hogy jómagam elsőként a finanszírozási gondokat fogom említeni és azt a tényt, hogy ilyen normatív támogatási rendszer mellett sok iskolafenntartó önkormányzat erejének végére ért. Nos, azt gondolom, hogy a felmerült kérdések négy csokorba foglalhatóak össze: csökkenő gyermeklétszám és a gyermeklétszám alapú normatív támoga tási rendszer, megfelelő jogszabályi háttér hiánya, illetve a meglévő szabályok be nem tartása, valamint a kistelepülések kisiskoláinak és óvodáinak sorsa. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt állítani, amit oly sokszor hallunk kormánypárti politikusoktól, és it t államtitkár úrtól is hallottuk ma már, hogy nincs iskolabezárási hullám, és nincs igazán probléma, meglehetősen felelőtlen magatartás. Nem kerülhetjük meg a feladat megoldását. 2003ban 50 önkormányzat több mint 100 intézményét érintette összevonás, bezá rás, fenntartói feladat átadása. Emlékszünk még Győr, Zalaegerszeg, Budapest, Kőbánya országos médiában is megjelent iskolabezárási döntéseire. Az elmúlt hónapokban pedig Várpalotán, Somoskőújfalun, Hajdúnánáson és a napokban Pakson tiltakoztak szülők és d iákok a tervezett átszervezés ellen. Hogy ez hullám vagy sem, ezen kár vitatkoznunk. Az intézkedések nagy száma indokolja, hogy végre határozott, előremutató, a problémát nem a szőnyeg alá söprő kormányzati intézkedések szülessenek. A finanszírozásról. Ha megvizsgáljuk az önkormányzatok költségvetését, azt látjuk, hogy 2000ben a legtöbb fenntartónak még csak 2030 százalékot kellett hozzátenni az állami normatívához saját bevételeiből. Ma ez 40 százalékra növekedett, és az állami normatíva aránya a tényleg es kiadásokban lecsökkent átlagosan 60 százalékra. Óvodák esetében az arány még rosszabb, közelebb van az 5050 százalékhoz, az alapfokú művészetoktatást végző intézmények esetében pedig a fenntartók vállalják a kiadások nagyobb részét.
